Fotó: Haáz Vince
Tavaly a járvány előtti időszakhoz, vagyis 2019-hez képest romlottak a székelyföldi turizmus mutatói, de ettől függetlenül a szereplők bizakodóak, hiszen „egy romba dőlt ágazatot” nem lehet egy év alatt újjáépíteni.
2022. március 10., 21:282022. március 10., 21:28
Az elmúlt év teljesítményét vették górcső alá a Székelyföld Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter csütörtöki kibővített vezetőtanácsi ülésén, az Árkoson megtartott találkozón a három megye – Maros, Hargita és Kovászna – turisztikai egyesületeinek és megyei tanácsainak képviselői ismertették a statisztikai adatokat és a terveket.
László Endre, a klaszter elnöke felidézte,
Az első kilenc hónap nagy reményekre adott okot, ám az utolsó negyedévben romlottak a mutatók, így a három megye a turistaérkezések számát illetően csak a 2019-es szám 65 százalékát tudta teljesíteni: míg 2019-ben közel egymillió vendég érkezett a térségbe, 2021-ben 635 ezer.
A vendégéjszakák és az átlagos tartózkodás hosszát is növelni szerették volna, ám míg 2019-ben 2,3 millió vendégéjszakát töltöttek a három megyében, addig 2021-ben 1,5 milliót, ami 66 százalékkal, és 4 százalékponttal elmarad az országos átlagtól. Egy turista pedig átlag 2,2 napot töltött Székelyföldön.
– fejtette ki a találkozón Márton Júlia, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás turisztikai referense.
Biró Barna Botond, a Hargita megyei közgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a három megye kínálatát egyben tudják népszerűsíteni, a kormány által kiírt támogatásokat partnerségben pályázzák meg.
– fogalmazta meg Kovács Mihály Levente, a Maros megyei önkormányzat alelnöke.
Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület elnöke eközben arról értekezett, hogy a megye turizmusa már 2019-ben a belföldi piacra támaszkodott, ez a következő két évben tovább erősödött, ám kockázatos, ha az ágazat „egy lábon áll”. Rámutatott,
Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke jelezte, paradigmaváltás zajlik a turizmusban, Háromszéken három pillérre építenek: az épített örökség, a borvizek-mofetták jelentette egészségturizmus és a kalandturizmus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!