
2010. május 20., 10:082010. május 20., 10:08
A kancellár értékelése szerint az unió a legnagyobb kihívás előtt áll az alapító 1957-es Római Szerződés óta. „A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése” – szögezte le a kancellár, aki szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Angela Merkel emlékeztetett Görögország nemzetközi megsegítésére, és elutasította azt a vádat, hogy Németország késedelmesen cselekedett volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult válságos helyzetben csakis körültekintő döntést lehetett hozni. Szavai szerint Németország ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy Athén szigorú takarékossági programot vállaljon, továbbá ahhoz is, hogy a nemzetközi segélyprogramban a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen.
Merkel ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unió az euró támogatása érdekében kidolgozott, több mint 700 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán most még fontosabb döntés előtt áll. A kancellár megismételte, hogy Németország 123 milliárd euróval vesz részt a gigantikus mentési akcióban, és ez az összeg szükség esetén 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet. Az adatoknál fontosabbnak nevezte ugyanakkor az általános célkitűzést, azaz az euró megmentését, a görög „járvány” terjedésének megakadályozását, továbbá olyan intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődjenek. A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Európának új stabilitási kultúrára van szüksége, ami magában foglalja a nagyobb költségvetési fegyelmet, az adósságok megfelelő ütemű törlesztését, továbbá annak elkerülését, hogy az országok lehetőségeik felett éljenek. Ennek kapcsán elismerte, hogy ez utóbbi Németországra is vonatkozik, amely az elmúlt időszakban rekordméretű államadósságot halmozott fel.
Merkel kijelentette, hogy ebből a célból nagyobb nemzetközi együttműködésre, a pénzpiacok fokozottabb szabályozására, az európai stabilitási és növekedési paktum erőteljesebb betartására, illetve betartatására van szükség. Közölte, hogy ő maga és kormánya ennek érdekében kíván erőfeszítéseket tenni a G20-országcsoport keretében, de európai keretekben is. A kancellár bejelentette, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az uniós miniszterek pénteki tanácskozásán javaslatokat kíván előterjeszteni szigorúbb szankciók alkalmazására azon államokkal szemben, akik rendszeresen túlköltekeznek, illetve elmaradnak adósságaik törlesztésével.
Az ellenzék követelésének is engedve, hangsúlyozta továbbá, hogy Németország a leghatározottabban sürgetni fogja egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzpiaci spekulációk megakadályozását szolgálja. Ha mindez nem megy G20-keretekben, kormánya európai keretekben kívánja szorgalmazni azt – fogalmazott a kancellár, aki korábban a szóban forgó adó ellen volt. Merkel támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben előzetesen betekinthessen a tagállamok költségvetési tervezeteibe. Úgy értékelte, hogy ez nem jelenti a nemzeti parlamenti jogkörök csorbulását. Megerősítette továbbá azt a célkitűzését, hogy a válságelhárításban, illetve a jövőbeni lehetséges kockázatok mérséklésében egy különleges pénzügyi alap képzésével a bankok is részt vegyenek.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.