
2010. május 20., 10:082010. május 20., 10:08
A kancellár értékelése szerint az unió a legnagyobb kihívás előtt áll az alapító 1957-es Római Szerződés óta. „A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése” – szögezte le a kancellár, aki szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Angela Merkel emlékeztetett Görögország nemzetközi megsegítésére, és elutasította azt a vádat, hogy Németország késedelmesen cselekedett volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult válságos helyzetben csakis körültekintő döntést lehetett hozni. Szavai szerint Németország ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy Athén szigorú takarékossági programot vállaljon, továbbá ahhoz is, hogy a nemzetközi segélyprogramban a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen.
Merkel ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unió az euró támogatása érdekében kidolgozott, több mint 700 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán most még fontosabb döntés előtt áll. A kancellár megismételte, hogy Németország 123 milliárd euróval vesz részt a gigantikus mentési akcióban, és ez az összeg szükség esetén 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet. Az adatoknál fontosabbnak nevezte ugyanakkor az általános célkitűzést, azaz az euró megmentését, a görög „járvány” terjedésének megakadályozását, továbbá olyan intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődjenek. A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Európának új stabilitási kultúrára van szüksége, ami magában foglalja a nagyobb költségvetési fegyelmet, az adósságok megfelelő ütemű törlesztését, továbbá annak elkerülését, hogy az országok lehetőségeik felett éljenek. Ennek kapcsán elismerte, hogy ez utóbbi Németországra is vonatkozik, amely az elmúlt időszakban rekordméretű államadósságot halmozott fel.
Merkel kijelentette, hogy ebből a célból nagyobb nemzetközi együttműködésre, a pénzpiacok fokozottabb szabályozására, az európai stabilitási és növekedési paktum erőteljesebb betartására, illetve betartatására van szükség. Közölte, hogy ő maga és kormánya ennek érdekében kíván erőfeszítéseket tenni a G20-országcsoport keretében, de európai keretekben is. A kancellár bejelentette, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az uniós miniszterek pénteki tanácskozásán javaslatokat kíván előterjeszteni szigorúbb szankciók alkalmazására azon államokkal szemben, akik rendszeresen túlköltekeznek, illetve elmaradnak adósságaik törlesztésével.
Az ellenzék követelésének is engedve, hangsúlyozta továbbá, hogy Németország a leghatározottabban sürgetni fogja egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzpiaci spekulációk megakadályozását szolgálja. Ha mindez nem megy G20-keretekben, kormánya európai keretekben kívánja szorgalmazni azt – fogalmazott a kancellár, aki korábban a szóban forgó adó ellen volt. Merkel támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben előzetesen betekinthessen a tagállamok költségvetési tervezeteibe. Úgy értékelte, hogy ez nem jelenti a nemzeti parlamenti jogkörök csorbulását. Megerősítette továbbá azt a célkitűzését, hogy a válságelhárításban, illetve a jövőbeni lehetséges kockázatok mérséklésében egy különleges pénzügyi alap képzésével a bankok is részt vegyenek.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.