2010. május 20., 10:082010. május 20., 10:08
A kancellár értékelése szerint az unió a legnagyobb kihívás előtt áll az alapító 1957-es Római Szerződés óta. „A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése” – szögezte le a kancellár, aki szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Angela Merkel emlékeztetett Görögország nemzetközi megsegítésére, és elutasította azt a vádat, hogy Németország késedelmesen cselekedett volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult válságos helyzetben csakis körültekintő döntést lehetett hozni. Szavai szerint Németország ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy Athén szigorú takarékossági programot vállaljon, továbbá ahhoz is, hogy a nemzetközi segélyprogramban a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen.
Merkel ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unió az euró támogatása érdekében kidolgozott, több mint 700 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán most még fontosabb döntés előtt áll. A kancellár megismételte, hogy Németország 123 milliárd euróval vesz részt a gigantikus mentési akcióban, és ez az összeg szükség esetén 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet. Az adatoknál fontosabbnak nevezte ugyanakkor az általános célkitűzést, azaz az euró megmentését, a görög „járvány” terjedésének megakadályozását, továbbá olyan intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődjenek. A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Európának új stabilitási kultúrára van szüksége, ami magában foglalja a nagyobb költségvetési fegyelmet, az adósságok megfelelő ütemű törlesztését, továbbá annak elkerülését, hogy az országok lehetőségeik felett éljenek. Ennek kapcsán elismerte, hogy ez utóbbi Németországra is vonatkozik, amely az elmúlt időszakban rekordméretű államadósságot halmozott fel.
Merkel kijelentette, hogy ebből a célból nagyobb nemzetközi együttműködésre, a pénzpiacok fokozottabb szabályozására, az európai stabilitási és növekedési paktum erőteljesebb betartására, illetve betartatására van szükség. Közölte, hogy ő maga és kormánya ennek érdekében kíván erőfeszítéseket tenni a G20-országcsoport keretében, de európai keretekben is. A kancellár bejelentette, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az uniós miniszterek pénteki tanácskozásán javaslatokat kíván előterjeszteni szigorúbb szankciók alkalmazására azon államokkal szemben, akik rendszeresen túlköltekeznek, illetve elmaradnak adósságaik törlesztésével.
Az ellenzék követelésének is engedve, hangsúlyozta továbbá, hogy Németország a leghatározottabban sürgetni fogja egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzpiaci spekulációk megakadályozását szolgálja. Ha mindez nem megy G20-keretekben, kormánya európai keretekben kívánja szorgalmazni azt – fogalmazott a kancellár, aki korábban a szóban forgó adó ellen volt. Merkel támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben előzetesen betekinthessen a tagállamok költségvetési tervezeteibe. Úgy értékelte, hogy ez nem jelenti a nemzeti parlamenti jogkörök csorbulását. Megerősítette továbbá azt a célkitűzését, hogy a válságelhárításban, illetve a jövőbeni lehetséges kockázatok mérséklésében egy különleges pénzügyi alap képzésével a bankok is részt vegyenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok