
2010. május 20., 10:082010. május 20., 10:08
A kancellár értékelése szerint az unió a legnagyobb kihívás előtt áll az alapító 1957-es Római Szerződés óta. „A valutaunió egyben sorsközösség, és a tényleges tét az európai eszme megőrzése” – szögezte le a kancellár, aki szerint ha az euró megbukik, megbukik Európa is. Angela Merkel emlékeztetett Görögország nemzetközi megsegítésére, és elutasította azt a vádat, hogy Németország késedelmesen cselekedett volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a kialakult válságos helyzetben csakis körültekintő döntést lehetett hozni. Szavai szerint Németország ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy Athén szigorú takarékossági programot vállaljon, továbbá ahhoz is, hogy a nemzetközi segélyprogramban a Nemzetközi Valutaalap is részt vegyen.
Merkel ugyanakkor utalt arra, hogy az Európai Unió az euró támogatása érdekében kidolgozott, több mint 700 milliárd eurós mentőcsomag kapcsán most még fontosabb döntés előtt áll. A kancellár megismételte, hogy Németország 123 milliárd euróval vesz részt a gigantikus mentési akcióban, és ez az összeg szükség esetén 20 százalékkal 148 milliárd euróra emelkedhet. Az adatoknál fontosabbnak nevezte ugyanakkor az általános célkitűzést, azaz az euró megmentését, a görög „járvány” terjedésének megakadályozását, továbbá olyan intézkedések megtételét, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen jellegű válságok megismétlődjenek. A német kancellár ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy Európának új stabilitási kultúrára van szüksége, ami magában foglalja a nagyobb költségvetési fegyelmet, az adósságok megfelelő ütemű törlesztését, továbbá annak elkerülését, hogy az országok lehetőségeik felett éljenek. Ennek kapcsán elismerte, hogy ez utóbbi Németországra is vonatkozik, amely az elmúlt időszakban rekordméretű államadósságot halmozott fel.
Merkel kijelentette, hogy ebből a célból nagyobb nemzetközi együttműködésre, a pénzpiacok fokozottabb szabályozására, az európai stabilitási és növekedési paktum erőteljesebb betartására, illetve betartatására van szükség. Közölte, hogy ő maga és kormánya ennek érdekében kíván erőfeszítéseket tenni a G20-országcsoport keretében, de európai keretekben is. A kancellár bejelentette, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az uniós miniszterek pénteki tanácskozásán javaslatokat kíván előterjeszteni szigorúbb szankciók alkalmazására azon államokkal szemben, akik rendszeresen túlköltekeznek, illetve elmaradnak adósságaik törlesztésével.
Az ellenzék követelésének is engedve, hangsúlyozta továbbá, hogy Németország a leghatározottabban sürgetni fogja egy nemzetközi pénzpiaci tranzakciós adó bevezetését, amely a pénzpiaci spekulációk megakadályozását szolgálja. Ha mindez nem megy G20-keretekben, kormánya európai keretekben kívánja szorgalmazni azt – fogalmazott a kancellár, aki korábban a szóban forgó adó ellen volt. Merkel támogatásáról biztosította az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jövőben előzetesen betekinthessen a tagállamok költségvetési tervezeteibe. Úgy értékelte, hogy ez nem jelenti a nemzeti parlamenti jogkörök csorbulását. Megerősítette továbbá azt a célkitűzését, hogy a válságelhárításban, illetve a jövőbeni lehetséges kockázatok mérséklésében egy különleges pénzügyi alap képzésével a bankok is részt vegyenek.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.