Enyhén erősödött kedden a román deviza a svájci fizetőeszközhöz képest, az árfolyam azonban még mindig messze meghaladta a múlt szerdai szintet.
2015. január 20., 19:542015. január 20., 19:54
A három egymást követő napon regisztrált történelmi mélypont után kedden a Román Nemzeti Bank (BNR) az előző napinál 0,8 százalékkal alacsonyabb, 4,4354 lej/svájci frankos referencia-árfolyamot közölt.
Mint ismeretes, az árfolyam azt követően robbant, hogy a svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét – ennek hatására a svájci frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott.
Pénteken a jegybank ennél is magasabb, 4,42 lejes frankárfolyamot közölt, hétfőn pedig újabb történelmi mélypontra került a román fizetőeszköz a svájci devizához képest: a jegybank 4,4716 lejes referencia-árfolyamot jelentett be.
Eközben folytatódtak a svájci frankban eladósodottak megmentését célzó politikai nyilatkozatok is, s ezúttal konkrét lépés is történt: a képviselőház állandó bizottsága bejelentette, szerdára összehívja a jogi bizottságot, hogy készítsenek jelentést a magáncsődről szóló törvénytervezetről. Valeriu Zgonea házelnök szerint amint ez a véleményezés elkészül, 24 órán belül összehívják az alsóházat.
Bogdan Ciucă, a jogi bizottság elnöke eközben arról beszélt, hogy négy, a témában született javaslat van a parlament előtt, ezeket össze fogják gyúrni, a megbeszélésekre pedig várják a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a jegybank, illetve a bankárszövetség képviselőit is.
Az állandó bizottság szintén szerdára hívta össze a költségvetési bizottságot is, hogy megvitassák a svájci frank hirtelen megerősödése miatt kialakult helyzetet. Dan Manolescu, a testület elnöke kedden újságírói kérdésre azt mondta, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a kormány által a kampányban bevezetett, úgynevezett hitelfelezést a svájci frankosokra is alkalmazzák.
A témában ugyanakkor munkamegbeszélés keretében tárgyalt kedden Klaus Johannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök is. Az államelnöki hivatal közleménye szerint a felek beszéltek a svájci frank megerősödése nyomán kialakult helyzetről, illetve a kormány tevékenységéről.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány korábban nemzetközi hitelezői előtt azt vállalta, hogy nem fogadja el a magáncsődről szóló jogszabályt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége január 27-én érkezik Romániába.
Úgy tűnik, a pénzintézetek is próbálják megelőzni, hogy ügyfeleik tömegesen fizetésképtelenné váljanak, hétfőn késő délután a Volksbank Románia bejelentette, hogy a tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket frankhiteleseik. A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő háromhavi törlesztőrészletét.
Mint ismeretes, a romániai piacon jelen levő pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek. A pénzügyminisztérium adatai szerint hat bank összesen 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése.
Horvátország rögzíti a frank árfolyamát
A horvát kormány rögzíti a kuna és a svájci frank átváltási árfolyamát egy évre, hogy enyhítsen a svájcifrank-alapú hitelek felvevőinek terhén – jelentette be Zoran Milanovic horvát miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján. A kormányfő közölte, hogy 6,39 kunán rögzítik a frank árfolyamát, a különbséget pedig a pénzintézeteknek kell viselniük. A döntés életbe léptetéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges. Azóta, hogy a svájci jegybank eltörölte az árfolyamküszöböt, a frank kunához viszonyított árfolyama közel 20 százalékkal erősödött. A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a devizaalapú hitelek összértéke nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!