Mentik hitelintézeteiket az európai kormányok

Megkezdődött tegnap minden idők legnagyobb – kiegészítő elemeivel együtt – összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében – évtizedek óta először – többségi állami tulajdonba kerülhetnek a brit nagybankok. A brit kormány az egyes részleteiben már múlt héten meghirdetett feltőkésítési és likviditásnövelő program alapján összesen 50 milliárd font közvetlen tőkejuttatási keretet hozott létre a brit bankrendszer számára. Ebből, a tegnapi hivatalos bejelentés szerint, a program első gyakorlati lépéseként összesen 37 milliárd font tőkejuttatást kaphat a piaci részesedés alapján legnagyobb négy brit bank közül három; a negyedik nem igényelt állami segítséget.

A legtöbb költségvetési támogatást a súlyosan megrendült tőzsdei helyzetű Royal Bank of Scotland veheti fel. A kormány közvetlenül 5 milliárd font befektetést eszközöl ebben a pénzintézetben osztalékelsőbbségi részvények fejében, és további 15 milliárd font értékben kész lejegyezni új törzsrészvényeket, ha a már meglévő részvényeseknek szánt, hétfőn bejelentett zártkörű kibocsátás – ahogy azt a piac egyöntetűen várja – nem járna sikerrel.

Számítások szerint a Royal Bank of Scotland 60 százaléka kerülhet így állami tulajdonba. A legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, az HBOS 11,5 milliárd font állami tőkejuttatást vehet igénybe, a Lloyds TSB nagybank, amely a kormány jóváhagyásával többségi részt akar venni az HBOS-ban, 5,5 milliárd font költségvetési támogatást kaphat. Az HBOS-nak, amelynek piaci tőkeértéke csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant, a tőkejuttatás révén 40 százaléka állami tulajdonba juthat. A program első szakaszában részes negyedik nagybank, a Barclays tegnap közölte, hogy nem kíván állami juttatást igénybe venni, igyekszik a piacról felhajtani a szükséges pótlólagos tőkét.

Gordon Brown miniszterelnök a program indulását bejelentő tegnapi londoni sajtóértekezletén „példátlannak, ugyanakkor mindenki számára életfontosságúnak” nevezte a kormány lépéseit. Hozzátette: a segítség egyik feltétele az utóbbi időben teljesen befagyott lakossági hitelezés normalizálása, a másik pedig az, hogy az érintett bankok vezetői egyelőre nem kaphatnak készpénzjutalmat, és később is csak részvényjuttatás formájában vehetnek fel prémiumot.

Alistair Darling pénzügyminiszter a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: az állam nem akar részt venni azoknak a bankoknak a közvetlen irányításában, amelyekben részesedést szerez, „karnyújtásnyi távolságra” tartja magát a pénzintézetek napi ügyeitől. Darling hangsúlyozta: nem költségvetési ajándékról van szó, hanem időleges befektetésről, amelyből a kormány reményei szerint az adófizetők haszonnal jönnek ki.

A főbb vonalaiban már múlt szerdán ismertetett brit bankmentő programon belül az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England – a brit jegybank – legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Emellett a brit kormány – a bejelentett lépések talán legfontosabb elemeként – az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke így eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-érték jóval több mint egyharmadát.

Az új német pénzügyi rendszer első alapköve

Németország háború utáni történetének legnagyobb pénzügyi mentőcsomagját, egy összesen 500 milliárd eurós mentőcsomagot fogadott el tegnap a berlini kormány. A bankok megsegítésére hivatott mentőcsomagot Angela Merkel kancellár ismertette hétfő délután a nyilvánosság előtt. A kancellár rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a csomag a pénzügyi rendszer stabilizálását, a bankokkal szembeni bizalom helyreállítását és elsődlegesen az állampolgárok, nem pedig a bankok érdekeit szolgálja. Utalt arra is, hogy a vállalt kötelezettségek miatt nem teljesíthetők a költségvetés szanálására tett korábbi ígéretek.

A tegnap elfogadott csomag két fő részből áll. A kormány, illetve az állam 400 milliárd euró értékben garanciát vállal a bankközi hitelekre, további 70 milliárd értékben pedig közvetlen pénzügyi támogatást nyújthat az arra rászorult bankoknak, illetve biztosítótársaságoknak. Szükség esetén Peer Steinbrück pénzügyminiszter szerint még további 10 milliárd euró rendelkezésre áll. Ugyancsak a pénzügyminiszter közölte, hogy mindezen túlmenően 20 milliárd euró a garanciavállalás biztosítását szolgálja, így a mentőcsomag összesen 500 milliárd eurót tesz ki.

A 400 milliárdos hitelgarancián túl a kormány 70 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkező időszakban súlyos pénzügyi likviditási helyzetbe, s ezáltal egyfajta csődhelyzetbe kerülnének. A szigorú feltételekhez kötött közvetlen pénzügyi injekció, azaz a sajátos feltőkésítés ellenében a kormány az érintett pénzintézeteknél egyfajta tulajdoni részesedéshez – részvénycsomaghoz jut –, ez később visszavásárolható. Az állam beleszólási lehetőségei mindenképp megnövekednek az adott pénzintézet esetében, s így például csökkenthetők a menedzseri fizetések is. Mindezt a kancellár is megerősítette, hangsúlyozva: az érintett bankoknak vállalniuk kell felelősségüket.

A mentőcsomag harmadik részét bizonyos mérlegkészítési szabályozásoknak az enyhítése jelenti, ami a bankok számára megkönnyíti az elszámolást a korábban folyósított, de visszafizetésre nem került, úgynevezett „bedőlt hitelekkel”.

A párizsi kormány is közbelép

Franciaország összesen és maximálisan 360 milliárd euróig támogatja a bankközi hitelforgalmat, és erősíti meg a pénzügyi válságban meggyengült bankokat. A francia állam 320 milliárd euróig nyújt „normál piaci áron fizetős” garanciát a bankközi hitelekre, és 40 milliárd eurót szán a nehézségbe jutott bankok feltőkésítésére – jelentette be tegnap a rendkívüli kormányülést követően Nicolas Sarkozy államfő. A francia elnök szerint jelenleg a bankközi hitelek piacának újraindítása a legfontosabb, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni.

Hírösszefoglaló

Isărescu: a romániai bankokat nem fenyegeti veszély

„A romániai bankok fizetőképessége és készpénzkészlete az egyik legjobb a világon” – sietett tegnap megnyugtatni a lakosságot Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke. Mint hangsúlyozta, a pénzintézetek fizetőképessége 14-15 százalékos, és valamennyi megfelelőképpen tőkésített. „A külföldi anyabankok nem tudják kivonni Romániából a tőkéjüket még akkor sem, ha gondokkal kell megküzdeniük. A hitelkeretek nem pénzösszegek, amelyeket ki lehet venni, hanem szerződések. Nem jöhet valaki, hogy elvigye innen a pénzeket. Ha egy külföldi bank hitelt nyújtott egy román pénzintézetnek, akkor a pénzt már nem tudja kivonni” – részletezte a jegybank elnöke. Mint kifejtette, a hazai bankbetétek 99,2 százaléka nem haladja meg a 20 ezer eurót. Isărescu kijelentésével arra utalt, hogy a hétvégén az EU pénzügyminiszterei 20 ezerről 50 ezerre emelték a banki letétek állami biztosításának szintjét. Szerinte a hazai viszonyok ezt nem teszik szükségessé, de ha ez az uniós szintű döntés, akkor Romániának is alkalmazkodnia kell. A kormány várhatóan ma dönt erről.