
Jelen leszünk? Nagy demográfiai fogyás vár Európára
Fotó: Pixabay.com
Románia csaknem négyszer több lakost veszít 2100-ra, mint Magyarország – derül ki egy globális adatelemző becsléséből, mely ENSZ-jelentések alapján „vetítette” Európa térképére az öreg kontinensen az évszázad végére becsült demográfiai alakulásokat. Miközben a legtöbb európai országra jelentős népességfogyás vár, egyes országok demográfiai növekedést jegyezhetnek a következő 75 évben.
2025. március 01., 18:332025. március 01., 18:33
2025. március 01., 18:392025. március 01., 18:39
Románia 2100-ra 8,1 millió lakost veszít a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképe szerint, mely az ENSZ demográfiai jelentése alapján összesítette az Európában becsült népességszám-változást. A Profit.ro portál által idézett elemzés az ENSZ World Population Prospects 2024 (A világ népességének kilátásai 2024) című kutatásából merített adatokat az európai demográfiai változásokat tükröző térkép összeállításakor.
Mégpedig a „közepes változat” forgatókönyvét véve alapul, amelyet az ENSZ a legvalószínűbb végkimenetelnek tart, figyelembe véve a születési és halálozási arányokat és a migrációs mintákat. Az elmúlt évtizedekben a születési arányszámok Európában az úgynevezett helyettesítési szint (a népesség fenntartásához szükséges szint) alá csökkentek, és ez a tendencia a jövőben felgyorsul. Ennek eredményeképpen 2100-ra a legtöbb európai országban népességcsökkenés várható, a régió összesen több mint 150 millió lakost veszíthet.
A kontinens legnépesebb országaiban nagy ingadozások lesznek, mint például Németországban (-13,8 millió fő), Lengyelországban (-18,8 millió) és Olaszországban (-23,8 millió),
Miközben Románia a 2021-es népszámlálási adatok szerint 19 millió lakossal rendelkezett, Magyarország népessége a 2022-es népszámláláskor 9,6 millió fő volt.
Demográfiai változások 2100-ra a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképén
Fotó: Visualcapitalist.com
Regionális szinten Kelet-Európában az 1990-es évek óta csökken a népesség, és ez a tendencia az évszázad előrehaladtával felgyorsul. Oroszország és Ukrajna együttesen 40 millió embert veszíthet 2100-ig. A migráció (a kontinensen belül és a régión kívülről egyaránt) azonban hozzájárulhat a népesség növekedéséhez. Az Egyesült Királyság (+4,8 millió) és Franciaország (+1,8 millió) esetében ez a népesség növekedéséhez, nem pedig csökkenéséhez vezet.
Az ENSZ becslései szerint 2100-ban csak hét európai ország népessége lesz nagyobb, mint 2025-ben. Fontos megjegyezni, hogy ezek mind becslések, és a forrástól függően változhatnak. Az Eurostat (az EU hivatalos adatforrása) az ENSZ-nél nagyobb számú növekvő népességű országot jósol, de becslései 2022-ben születtek – írja a Profit.ro.

Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Alaposan felkorbácsolja a falusi házak árát a nagyvárosok közelsége, a legdrágább települések listáján pedig bőven találni erdélyi községeket.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Az olasz Sogefi autóalkatrész-beszállító cégcsoport megkezdte más országokban folyó gyártási kapacitása egy részének a nagyváradi futóműalkatrész-gyárba történő áthelyezését – közölte a Profit.ro.
Vannak olyan új vonatszerelvények, amelyeket nem használnak, miközben az utasok rossz körülmények között utaznak – jelentette be Radu Miruță védelmi tárcavezető, aki ügyvivőként ellátja a közlekedési tárcavezetői feladatokat is.
A Romániai Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a sörfogyasztás Romániában tavaly az elmúlt 20 év legalacsonyabb szintjét érte el.
Alaposan érezteti gazdasági hatását a politikai válság: néhány nap leforgása alatt 7,3 százalékra emelkedett a tízéves futamidejű román államkötvények kamata az április közepi 6,7 százalékról.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást – jelentette ki kedden Tánczos Barna.
szóljon hozzá!