
Jelen leszünk? Nagy demográfiai fogyás vár Európára
Fotó: Pixabay.com
Románia csaknem négyszer több lakost veszít 2100-ra, mint Magyarország – derül ki egy globális adatelemző becsléséből, mely ENSZ-jelentések alapján „vetítette” Európa térképére az öreg kontinensen az évszázad végére becsült demográfiai alakulásokat. Miközben a legtöbb európai országra jelentős népességfogyás vár, egyes országok demográfiai növekedést jegyezhetnek a következő 75 évben.
2025. március 01., 18:332025. március 01., 18:33
2025. március 01., 18:392025. március 01., 18:39
Románia 2100-ra 8,1 millió lakost veszít a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképe szerint, mely az ENSZ demográfiai jelentése alapján összesítette az Európában becsült népességszám-változást. A Profit.ro portál által idézett elemzés az ENSZ World Population Prospects 2024 (A világ népességének kilátásai 2024) című kutatásából merített adatokat az európai demográfiai változásokat tükröző térkép összeállításakor.
Mégpedig a „közepes változat” forgatókönyvét véve alapul, amelyet az ENSZ a legvalószínűbb végkimenetelnek tart, figyelembe véve a születési és halálozási arányokat és a migrációs mintákat. Az elmúlt évtizedekben a születési arányszámok Európában az úgynevezett helyettesítési szint (a népesség fenntartásához szükséges szint) alá csökkentek, és ez a tendencia a jövőben felgyorsul. Ennek eredményeképpen 2100-ra a legtöbb európai országban népességcsökkenés várható, a régió összesen több mint 150 millió lakost veszíthet.
A kontinens legnépesebb országaiban nagy ingadozások lesznek, mint például Németországban (-13,8 millió fő), Lengyelországban (-18,8 millió) és Olaszországban (-23,8 millió),
Miközben Románia a 2021-es népszámlálási adatok szerint 19 millió lakossal rendelkezett, Magyarország népessége a 2022-es népszámláláskor 9,6 millió fő volt.
Demográfiai változások 2100-ra a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképén
Fotó: Visualcapitalist.com
Regionális szinten Kelet-Európában az 1990-es évek óta csökken a népesség, és ez a tendencia az évszázad előrehaladtával felgyorsul. Oroszország és Ukrajna együttesen 40 millió embert veszíthet 2100-ig. A migráció (a kontinensen belül és a régión kívülről egyaránt) azonban hozzájárulhat a népesség növekedéséhez. Az Egyesült Királyság (+4,8 millió) és Franciaország (+1,8 millió) esetében ez a népesség növekedéséhez, nem pedig csökkenéséhez vezet.
Az ENSZ becslései szerint 2100-ban csak hét európai ország népessége lesz nagyobb, mint 2025-ben. Fontos megjegyezni, hogy ezek mind becslések, és a forrástól függően változhatnak. Az Eurostat (az EU hivatalos adatforrása) az ENSZ-nél nagyobb számú növekvő népességű országot jósol, de becslései 2022-ben születtek – írja a Profit.ro.

Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!