Jelen leszünk? Nagy demográfiai fogyás vár Európára
Fotó: Pixabay.com
Románia csaknem négyszer több lakost veszít 2100-ra, mint Magyarország – derül ki egy globális adatelemző becsléséből, mely ENSZ-jelentések alapján „vetítette” Európa térképére az öreg kontinensen az évszázad végére becsült demográfiai alakulásokat. Miközben a legtöbb európai országra jelentős népességfogyás vár, egyes országok demográfiai növekedést jegyezhetnek a következő 75 évben.
2025. március 01., 18:332025. március 01., 18:33
2025. március 01., 18:392025. március 01., 18:39
Románia 2100-ra 8,1 millió lakost veszít a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképe szerint, mely az ENSZ demográfiai jelentése alapján összesítette az Európában becsült népességszám-változást. A Profit.ro portál által idézett elemzés az ENSZ World Population Prospects 2024 (A világ népességének kilátásai 2024) című kutatásából merített adatokat az európai demográfiai változásokat tükröző térkép összeállításakor.
Mégpedig a „közepes változat” forgatókönyvét véve alapul, amelyet az ENSZ a legvalószínűbb végkimenetelnek tart, figyelembe véve a születési és halálozási arányokat és a migrációs mintákat. Az elmúlt évtizedekben a születési arányszámok Európában az úgynevezett helyettesítési szint (a népesség fenntartásához szükséges szint) alá csökkentek, és ez a tendencia a jövőben felgyorsul. Ennek eredményeképpen 2100-ra a legtöbb európai országban népességcsökkenés várható, a régió összesen több mint 150 millió lakost veszíthet.
A kontinens legnépesebb országaiban nagy ingadozások lesznek, mint például Németországban (-13,8 millió fő), Lengyelországban (-18,8 millió) és Olaszországban (-23,8 millió),
Miközben Románia a 2021-es népszámlálási adatok szerint 19 millió lakossal rendelkezett, Magyarország népessége a 2022-es népszámláláskor 9,6 millió fő volt.
Demográfiai változások 2100-ra a ViusalCapitalist nevű globális adatelemző cég frissen közölt térképén
Fotó: Visualcapitalist.com
Regionális szinten Kelet-Európában az 1990-es évek óta csökken a népesség, és ez a tendencia az évszázad előrehaladtával felgyorsul. Oroszország és Ukrajna együttesen 40 millió embert veszíthet 2100-ig. A migráció (a kontinensen belül és a régión kívülről egyaránt) azonban hozzájárulhat a népesség növekedéséhez. Az Egyesült Királyság (+4,8 millió) és Franciaország (+1,8 millió) esetében ez a népesség növekedéséhez, nem pedig csökkenéséhez vezet.
Az ENSZ becslései szerint 2100-ban csak hét európai ország népessége lesz nagyobb, mint 2025-ben. Fontos megjegyezni, hogy ezek mind becslések, és a forrástól függően változhatnak. Az Eurostat (az EU hivatalos adatforrása) az ENSZ-nél nagyobb számú növekvő népességű országot jósol, de becslései 2022-ben születtek – írja a Profit.ro.
Tavaly decemberben 9617 fővel csökkent Románia népessége, a halálozások száma 1,8-szorosa volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!