Lassan, de biztosan magára talál a romániai építőipar, ami kifejezetten jól jön a barkácsáruházaknak. Ráadásul átrendeződőben van a piac, a multinacionális cégek visszavonulót fújtak, a hazaiak viszont terjeszkednek.
2017. május 01., 14:122017. május 01., 14:12
2017. május 01., 14:162017. május 01., 14:16
Míg az utóbbi időben a nagyobb barkácsáruházakat működtető multinacionális cégek valósággal menekülnek a romániai piacról, a bákói Dedeman és a galaci Arabesque után a Marosvásárhelyen bejegyzett Şurub Trade is a terjeszkedés mellett döntött. A két moldvai cég immár 42, illetve 18 nagyüzletet és lerakatot működtet országszerte, amivel a romániai piac első, valamint negyedik helyét foglalja el. Kettejük között a Praktiker áll 28 és a Leroy Merlin 19 barkácsbolttal.
A negyed évszázaddal ezelőtt a magyarországi Krizsán István által létrehozott Şurub Trade is kinőtte a vásárhelyi 14 ezer négyzetméteres nagyáruházát és raktárát, ezért a várostól mintegy 12-13 kilométerre fekvő Cserefalván kezdett zöld mezős beruházásba.
Kérdésünkre, hogy azok után, miután a hazai tőkével Nagyszebenben létesített Ambient csődbe ment, az osztrák BauMax kivonult az országból, a Praktikert a német tulajdonosok eladták Omer Susli török befektetőnek, a franciák új tulajdonost kerestek a Bricostore-nak, a német tőkével működő OBI bezárta mind a hét nagyáruházát, mi sarkallta a Marosvásárhelyen bejegyzett céget a terjeszkedésre, Hodor Ildikó ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, a gazdasági válság közepette, 2010-től errefelé cégcsoportjának valamennyi gazdasági mutatója javult.
„Mi nem függünk az állami költségvetéstől, pontosabban keveset dolgozunk állami intézményekkel. Nem vagyunk hajlandók lemenni egy bizonyos ár alá, mint egyesek, akik még így is egy év eltelte után is kilincselnek a pénzükért.
– állítja az igazgató, aki szerint az Ambient éppen a politikai játszmákkal összefüggő rossz gazdálkodásba bukott bele, a BauMax, a Bricostore meg a Praktiker pedig valószínűleg nem hozta azt a nyereséget, amire külföldi tulajdonosaik számítottak.
„A tulajdonosok megtanulták, megtanultuk, hogy nem a mának kell beruházni, hanem a holnapnak” – teszi hozzá Hodor Ildikó, aki a kezdetek kezdetétől beszállt a magyarországi főrészvényesek tervébe. Jól emlékszik arra az időszakra, amikor 1993-ban egy kis, harminc négyzetméteres bérelt helyiségben indultak afféle szatócsbolttal, ahol a gyufától a horgászszékig, az alig tíz különböző méretű csavartól a kuktáig sok mindent megpróbáltak forgalmazni.
A Şurub Trade Cserefalván is a nulláról kezdte: miután hetven tulajdonostól összevásárolt huszonnyolc parcellát, és két évet szánt azok telekelésére, két konténerből kezdte meg az árusítást. A számos mezőgazdasági gépet is forgalmazó második áruház az Ákosfalvához tartozó, mintegy háromszáz lelket számláló Cserefalva egyetlen nagyobb beruházása. Bár a vidéki üzletben messzemenően nem tapasztalni azt a nyüzsgést, mint a marosvásárhelyi nagyáruházban,
Hogy a Nyárád menti piac mennyire igényelte a jelenlétét, azt ott jártunkkor is lemérhettük. Néhány darab csatornaelemmel a kezükben, érkezésünkkor éppen néhány gábor cigánnyal megyünk szembe, köztük a karácsonyfalvi bulibasával. Kalapos cigánynak csatornát eladni egy kicsit olyan, mint eszkimót jégvásárlásra bírni.
Kérdésünkre, hogy szándékoznak-e tovább terjeszkedni, netán egész áruházláncban gondolkodnak-e, a cég ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” típusú üzletfilozófiát követik. Egyrészt ódzkodnak a bankkölcsöntől, ezért a fejlesztésre mindig a megtermelt nyereséget forgatták vissza, másrészt pedig úgy vélik, egy üzlethálózatot sokkal nehezebb lenne átfogni. „Folyamatosan próbálunk nőni, fejlődni, de nem bármi áron, és főleg nem bankhitel árán” – tette hozzá Hodor Ildikó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!