
Lassan, de biztosan magára talál a romániai építőipar, ami kifejezetten jól jön a barkácsáruházaknak. Ráadásul átrendeződőben van a piac, a multinacionális cégek visszavonulót fújtak, a hazaiak viszont terjeszkednek.
2017. május 01., 14:122017. május 01., 14:12
2017. május 01., 14:162017. május 01., 14:16
Míg az utóbbi időben a nagyobb barkácsáruházakat működtető multinacionális cégek valósággal menekülnek a romániai piacról, a bákói Dedeman és a galaci Arabesque után a Marosvásárhelyen bejegyzett Şurub Trade is a terjeszkedés mellett döntött. A két moldvai cég immár 42, illetve 18 nagyüzletet és lerakatot működtet országszerte, amivel a romániai piac első, valamint negyedik helyét foglalja el. Kettejük között a Praktiker áll 28 és a Leroy Merlin 19 barkácsbolttal.
A negyed évszázaddal ezelőtt a magyarországi Krizsán István által létrehozott Şurub Trade is kinőtte a vásárhelyi 14 ezer négyzetméteres nagyáruházát és raktárát, ezért a várostól mintegy 12-13 kilométerre fekvő Cserefalván kezdett zöld mezős beruházásba.
Kérdésünkre, hogy azok után, miután a hazai tőkével Nagyszebenben létesített Ambient csődbe ment, az osztrák BauMax kivonult az országból, a Praktikert a német tulajdonosok eladták Omer Susli török befektetőnek, a franciák új tulajdonost kerestek a Bricostore-nak, a német tőkével működő OBI bezárta mind a hét nagyáruházát, mi sarkallta a Marosvásárhelyen bejegyzett céget a terjeszkedésre, Hodor Ildikó ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, a gazdasági válság közepette, 2010-től errefelé cégcsoportjának valamennyi gazdasági mutatója javult.
„Mi nem függünk az állami költségvetéstől, pontosabban keveset dolgozunk állami intézményekkel. Nem vagyunk hajlandók lemenni egy bizonyos ár alá, mint egyesek, akik még így is egy év eltelte után is kilincselnek a pénzükért.
– állítja az igazgató, aki szerint az Ambient éppen a politikai játszmákkal összefüggő rossz gazdálkodásba bukott bele, a BauMax, a Bricostore meg a Praktiker pedig valószínűleg nem hozta azt a nyereséget, amire külföldi tulajdonosaik számítottak.
„A tulajdonosok megtanulták, megtanultuk, hogy nem a mának kell beruházni, hanem a holnapnak” – teszi hozzá Hodor Ildikó, aki a kezdetek kezdetétől beszállt a magyarországi főrészvényesek tervébe. Jól emlékszik arra az időszakra, amikor 1993-ban egy kis, harminc négyzetméteres bérelt helyiségben indultak afféle szatócsbolttal, ahol a gyufától a horgászszékig, az alig tíz különböző méretű csavartól a kuktáig sok mindent megpróbáltak forgalmazni.
A Şurub Trade Cserefalván is a nulláról kezdte: miután hetven tulajdonostól összevásárolt huszonnyolc parcellát, és két évet szánt azok telekelésére, két konténerből kezdte meg az árusítást. A számos mezőgazdasági gépet is forgalmazó második áruház az Ákosfalvához tartozó, mintegy háromszáz lelket számláló Cserefalva egyetlen nagyobb beruházása. Bár a vidéki üzletben messzemenően nem tapasztalni azt a nyüzsgést, mint a marosvásárhelyi nagyáruházban,
Hogy a Nyárád menti piac mennyire igényelte a jelenlétét, azt ott jártunkkor is lemérhettük. Néhány darab csatornaelemmel a kezükben, érkezésünkkor éppen néhány gábor cigánnyal megyünk szembe, köztük a karácsonyfalvi bulibasával. Kalapos cigánynak csatornát eladni egy kicsit olyan, mint eszkimót jégvásárlásra bírni.
Kérdésünkre, hogy szándékoznak-e tovább terjeszkedni, netán egész áruházláncban gondolkodnak-e, a cég ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy az „addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” típusú üzletfilozófiát követik. Egyrészt ódzkodnak a bankkölcsöntől, ezért a fejlesztésre mindig a megtermelt nyereséget forgatták vissza, másrészt pedig úgy vélik, egy üzlethálózatot sokkal nehezebb lenne átfogni. „Folyamatosan próbálunk nőni, fejlődni, de nem bármi áron, és főleg nem bankhitel árán” – tette hozzá Hodor Ildikó.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!