Egyre több gazdasági szakember látja úgy, hogy a román állami költségvetés hiánya az idei év végére meghaladja majd az Európai Unió által „tolerált” 3 százalékos kritikus küszöböt.
2016. március 23., 19:362016. március 23., 19:36
2016. március 23., 19:372016. március 23., 19:37
Köztük van Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki attól sem riad vissza, hogy a 2017-es évre a mostani körülményekből kiindulva 4 százalékos deficitet vetítsen előre. „Jelenleg bővül a gazdaság, mivel a fogyasztás növekedési üteme meghaladta az 5 százalékot, és kezdenek magukhoz térni a beruházások” – jelentette ki a szakember.
Hozzátette azonban, hogy miután csökkent az áfa, inkább a szegényebb sorban élők kezdtek el többet fogyasztani – legalábbis szerinte ezzel magyarázható, hogy közel 20 százalékkal bővült az élelmiszer-fogyasztás. „Ez a 19 százalék többnyire importtermékekre ment” – fejtette ki. A gazdasági növekedés kapcsán eközben fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt 25 évben ez átlagosan 1 százalékos volt.
„Az Amerikai Egyesült Államokban a 100 éves átlag 3 százalék. Alan Greenspan viszont felteszi a kérdést, hogy miért csak ennyi. Ő adja meg a választ is, ami szerintem igaz. Elsősorban azért, mert nem vagyunk okosabbak nála, másodsorban azért, mert bennünk van, hogy fogyasszunk el ma mindent, amit lehet, és kevésbé tartjuk fontosnak, hogy holnapra hagyjuk a sütemény elfogyasztását. Márpedig mindez nagyban késlelteti a fejlődést” – illusztrálta az általa mondottakat Lucian Croitoru.
Megtakarításra is jutott
A romániai lakosság több mint 30 százalékát megtakarította annak az összegnek, ami az áfacsökkentés nyomán a birtokában maradt, a többi pénz pedig jobb minőségű termékekre ment el, nem pedig nagyobb mennyiségre – idézi Hervé de Fromen-t, a Nestlé Románia vezetőjét a News.ro hírügynökség. Mint részletezte, az általa vezetett multinacionális társaság nagyobb értékben értékesített termékeket az általános forgalmi adó lefaragása óta, a trendet többnyire az élelmiszerek támogatták. Froment szerint a megtakarított 30 százalékot az emberek banki letétbe helyezték.
Mint ismeretes, az élelmiszerek áfája tavaly június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. Idén január elsejétől pedig valamennyi termék és szolgáltatás áfáját 24 százalékról 20 százalékra csökkentették. Ugyanakkor szintén az idei évtől 9 százalékos a csapvíz és az öntözésre használt víz általános forgalmi adója.
Egyébként a hét elején a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők is úgy vélekedtek, hogy nyolc EU-tagállamban haladhatja meg a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Finnország, Lengyelország és Románia neve szerepel a feketelistán – közöttük található Európa három legnagyobb gazdasága is.
Mint ismeretes, az Európai Unió arra kötelezi a kormányokat, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartsák a költségvetés hiányát, és az eladósodottsági szintet a bruttó hazai termék 60 százaléka alá csökkentsék, ellenkező esetben bírságokra számíthatnak. Bár a szabályokat több ízben is megszegték, erre még soha nem került sor. A vonatkozó egyezmény 1998-as megkötése óta a 28 tagállamból 25 szegte már meg a szabályokat, mindössze Svédország, Észtország és Luxemburg jelent kivételt.
A 2008-ban begyűrűzött pénzügyi válság idején például a költségvetési deficitek rekordszinten álltak. Amíg korábban uniós szinten csak két ország – Görögország és Magyarország – nem felelt meg a szabályoknak, 2009-re a szabályszegő tagállamok száma elérte a huszonkettőt.
Abban az időszakban uniós szinten a költségvetési hiány átlagosan 6,7 százalékra nőtt az előzőleg regisztrált 0,9 százalékról. A negatív rekordot egyébként Írország állította fel 2010-ben a maga 32,3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitjével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!