Mélyül a költségvetés hiánya?

Köztük van Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki attól sem riad vissza, hogy a 2017-es évre a mostani körülményekből kiindulva 4 százalékos deficitet vetítsen előre. „Jelenleg bővül a gazdaság, mivel a fogyasztás növekedési üteme meghaladta az 5 százalékot, és kezdenek magukhoz térni a beruházások” – jelentette ki a szakember.

Hozzátette azonban, hogy miután csökkent az áfa, inkább a szegényebb sorban élők kezdtek el többet fogyasztani – legalábbis szerinte ezzel magyarázható, hogy közel 20 százalékkal bővült az élelmiszer-fogyasztás. „Ez a 19 százalék többnyire importtermékekre ment” – fejtette ki. A gazdasági növekedés kapcsán eközben fontosnak tartotta kiemelni, hogy az elmúlt 25 évben ez átlagosan 1 százalékos volt.

„Az Amerikai Egyesült Államokban a 100 éves átlag 3 százalék. Alan Greenspan viszont felteszi a kérdést, hogy miért csak ennyi. Ő adja meg a választ is, ami szerintem igaz. Elsősorban azért, mert nem vagyunk okosabbak nála, másodsorban azért, mert bennünk van, hogy fogyasszunk el ma mindent, amit lehet, és kevésbé tartjuk fontosnak, hogy holnapra hagyjuk a sütemény elfogyasztását. Márpedig mindez nagyban késlelteti a fejlődést” – illusztrálta az általa mondottakat Lucian Croitoru.

Megtakarításra is jutott

A romániai lakosság több mint 30 százalékát megtakarította annak az összegnek, ami az áfacsökkentés nyomán a birtokában maradt, a többi pénz pedig jobb minőségű termékekre ment el, nem pedig nagyobb mennyiségre – idézi Hervé de Fromen-t, a Nestlé Románia vezetőjét a News.ro hírügynökség. Mint részletezte, az általa vezetett multinacionális társaság nagyobb értékben értékesített termékeket az általános forgalmi adó lefaragása óta, a trendet többnyire az élelmiszerek támogatták. Froment szerint a megtakarított 30 százalékot az emberek banki letétbe helyezték.

Mint ismeretes, az élelmiszerek áfája tavaly június elsejétől 24 százalékról 9 százalékra csökkent. Idén január elsejétől pedig valamennyi termék és szolgáltatás áfáját 24 százalékról 20 százalékra csökkentették. Ugyanakkor szintén az idei évtől 9 százalékos a csapvíz és az öntözésre használt víz általános forgalmi adója.

Egyébként a hét elején a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett elemzők is úgy vélekedtek, hogy nyolc EU-tagállamban haladhatja meg a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Finnország, Lengyelország és Románia neve szerepel a feketelistán – közöttük található Európa három legnagyobb gazdasága is.

Mint ismeretes, az Európai Unió arra kötelezi a kormányokat, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartsák a költségvetés hiányát, és az eladósodottsági szintet a bruttó hazai termék 60 százaléka alá csökkentsék, ellenkező esetben bírságokra számíthatnak. Bár a szabályokat több ízben is megszegték, erre még soha nem került sor. A vonatkozó egyezmény 1998-as megkötése óta a 28 tagállamból 25 szegte már meg a szabályokat, mindössze Svédország, Észtország és Luxemburg jelent kivételt.

A 2008-ban begyűrűzött pénzügyi válság idején például a költségvetési deficitek rekordszinten álltak. Amíg korábban uniós szinten csak két ország – Görögország és Magyarország – nem felelt meg a szabályoknak, 2009-re a szabályszegő tagállamok száma elérte a huszonkettőt.

Abban az időszakban uniós szinten a költségvetési hiány átlagosan 6,7 százalékra nőtt az előzőleg regisztrált 0,9 százalékról. A negatív rekordot egyébként Írország állította fel 2010-ben a maga 32,3 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitjével.