Fotó: Mediafax
2009. július 21., 09:272009. július 21., 09:27
Az autópiac, az elektrotechnikai háztartási cikkek piaca és az építőipar, melyek az utóbbi években a hazai gazdaság húzóágazatai voltak, szenvedik meg leginkább a globális válságot.
A legnagyobb visszaesés az autópiacon következett be. 2009 első félévében az eladások csupán a felét tették ki a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értéknek. 2008 végén az elemzők még 30 százalékos visszaesést jósoltak, ám a valóság a legborúlátóbb várakozásokat is alulmúlta. Jelenleg a szakértők éves szinten 60 százalékos csökkenéssel számolnak, s úgy vélik, a tendencia, ha kisebb mértékben is, de 2010 harmadik negyedévéig fog folytatódni. Az elektrotechnikai háztartási cikkek piacán is drasztikus, 34 százalékos visszaesés következett be.
„A visszaesés szoros összefüggésben áll a vásárlóerővel. Más országokban az embereknek vannak még tartalékaik, míg nálunk sokaknak csak az alapvető szükségletekre, elsősorban az élelmiszerre futja. A valutaárfolyam alakulása is kedvezőtlenül befolyásolta a helyzetet, az euró erősödése is megnyirbálta a fizetéseket” – nyilatkozta Jiri Rizek, a Flamingo vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak. A harmadik legnagyobb visszaesést az építőipar könyvelte el. A cement iránti kereslet az év első négy hónapjában több mint negyedével csökkent, s a szakemberek ugyanilyen arányú viszszaesésre számítanak éves szinten is. Még rosszabb a helyzet a falazóanyagok terén, ezekből ugyanis 35 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint egy évvel korábban. A festékek és ragasztók iránti kereslet 15–20 százalékkal, míg a kerámia burkolólapok forgalma 25–30 százalékkal esett.
Az energiafogyasztás, melyet a gazdaság fokmérőjének tartanak, szintén mérséklődött. Az első félévben az áramfogyasztás 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában, gázból 18, üzemanyagból pedig 20 százalékkal használtunk kevesebbet.
Az is biztos, hogy a gazdasági válság miatt kesergők nem sörbe fojtják bánatukat, idén ugyanis mintegy 15 százalékkal kevesebb fogy ezen italból, mint tavaly. Ennek ellenére a készruha-kereskedők igencsak irigykedhetnek a sörgyárosokra, mivel a textiláruk forgalma több mint 30 százalékos visszaesést mutat.
Az általános tendencia alól csupán a gyógyszeripar, a szépítőszerek piaca, a borászat és a dohányáruk képeznek kivételt. A gyógyszerek és kozmetikumok forgalma hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt az év első öt hónapjában, borból pedig 3 százalékkal fogyott több, mint tavaly. A dohányipar látványos, 37 százalékos értéknövekedést produkált, ám ez főleg a cigaretta drágulásának tudható be.
A román gazdaságra – ugyanúgy mint a magyarra – a fogyasztásra épülő növekedés, valamint a multinacionális cégek térnyerése volt jellemző az elmúlt években, s ez tette különösen sérülékennyé, véli Radetzky Jenő, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkama elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. „A globális gazdaság elsősorban a perifériákon épít le termelést és megrendelést. Pittsburgból, Madridból vagy Amsterdamból nézve, Magyarország és Románia periféria, amit nem feltétlenül tud ellensúlyozni az alacsony munkabér” – nyilatkozta a romániai viszonyokat jól ismerő magyar szakember.
Radetzky Jenő véleménye szerint Romániának és Magyarországnak egyaránt olyan gazdasági szerkezetváltásra van szüksége, melyben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapnak a magasabb hozzáadott értéket előállító hazai nagyvállalatok. „Fontos, hogy legyenek hazai tőkéjű regionális, multinacionális cégek. Magyarországon ilyen a MOL, a Richter, az OTP. Ezek fejlesztést és innovációt generálnak. Romániában is lehetnének ilyen, Kárpát-medencei viszonylatban jelentős cégek, főleg a vegyipar vagy a fémipar területén. Olyan monetáris politikát kellene folytatni, mely a hazai vállalatokat segíti. Ez lenne a globális megoldás, hosszú távon kell gondolkodni, a hazai tőkére kell építeni” – szögezte le a Kárpátia elnöke.
„Nem látszik még a válság vége, az elkövetkező két negyedév sem lesz valami rózsás. Arra már van esély, hogy 2010-et stagnálással kezdjük, de ez is egy sor körülménytől, a nemzetközi piactól és a kormányzat teljesítményétől is függ” – nyilatkozta Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Elmondása szerint a hazai ipartól, belső forrásból nem várható megújulás, ha a tőkebeáramlás és a kivitel csökken, az ipar nem tud jobban teljesíteni.
Az egyetemi adjunktus meglátása szerint Magyarországon és Romániában az alapvető gond ugyanaz: nem lehet egyidejűleg gazdasági fejlődést elérni és fejlett szociális hálót építeni. „Itt mutatkozik a törésvonal. A gazdasági hatékonyságot nem lehet alárendelni a politikai, szavazati és szociális szempontoknak” – mondta Juhász Jácint, aki szerint hosszú távon az euró bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése és a közigazgatás karcsúsítása lenne hasznára a hazai gazdaságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok