Mélyrepülésben a hazai gazdaság

Az autópiac, az elektrotechnikai háztartási cikkek piaca és az építőipar, melyek az utóbbi években a hazai gazdaság húzóágazatai voltak, szenvedik meg leginkább a globális válságot.
A legnagyobb visszaesés az autópiacon következett be. 2009 első félévében az eladások csupán a felét tették ki a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értéknek. 2008 végén az elemzők még 30 százalékos visszaesést jósoltak, ám a valóság a legborúlátóbb várakozásokat is alulmúlta. Jelenleg a szakértők éves szinten 60 százalékos csökkenéssel számolnak, s úgy vélik, a tendencia, ha kisebb mértékben is, de 2010 harmadik negyedévéig fog folytatódni. Az elektrotechnikai háztartási cikkek piacán is drasztikus, 34 százalékos visszaesés következett be.

„A visszaesés szoros összefüggésben áll a vásárlóerővel. Más országokban az embereknek vannak még tartalékaik, míg nálunk sokaknak csak az alapvető szükségletekre, elsősorban az élelmiszerre futja. A valutaárfolyam alakulása is kedvezőtlenül befolyásolta a helyzetet, az euró erősödése is megnyirbálta a fizetéseket” – nyilatkozta Jiri Rizek, a Flamingo vezérigazgatója a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak. A harmadik legnagyobb visszaesést az építőipar könyvelte el. A cement iránti kereslet az év első négy hónapjában több mint negyedével csökkent, s a szakemberek ugyanilyen arányú viszszaesésre számítanak éves szinten is. Még rosszabb a helyzet a falazóanyagok terén, ezekből ugyanis 35 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint egy évvel korábban. A festékek és ragasztók iránti kereslet 15–20 százalékkal, míg a kerámia burkolólapok forgalma 25–30 százalékkal esett.

Energiatakarékos üzemmód

Az energiafogyasztás, melyet a gazdaság fokmérőjének tartanak, szintén mérséklődött. Az első félévben az áramfogyasztás 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint a tavalyi év azonos időszakában, gázból 18, üzemanyagból pedig 20 százalékkal használtunk kevesebbet.
Az is biztos, hogy a gazdasági válság miatt kesergők nem sörbe fojtják bánatukat, idén ugyanis mintegy 15 százalékkal kevesebb fogy ezen italból, mint tavaly. Ennek ellenére a készruha-kereskedők igencsak irigykedhetnek a sörgyárosokra, mivel a textiláruk forgalma több mint 30 százalékos visszaesést mutat.

Az általános tendencia alól csupán a gyógyszeripar, a szépítőszerek piaca, a borászat és a dohányáruk képeznek kivételt. A gyógyszerek és kozmetikumok forgalma hozzávetőleg 10 százalékkal nőtt az év első öt hónapjában, borból pedig 3 százalékkal fogyott több, mint tavaly. A dohányipar látványos, 37 százalékos értéknövekedést produkált, ám ez főleg a cigaretta drágulásának tudható be.

A hazai tőkére kell támaszkodni

A román gazdaságra – ugyanúgy mint a magyarra – a fogyasztásra épülő növekedés, valamint a multinacionális cégek térnyerése volt jellemző az elmúlt években, s ez tette különösen sérülékennyé, véli Radetzky Jenő, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkama elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. „A globális gazdaság elsősorban a perifériákon épít le termelést és megrendelést. Pittsburgból, Madridból vagy Amsterdamból nézve, Magyarország és Románia periféria, amit nem feltétlenül tud ellensúlyozni az alacsony munkabér” – nyilatkozta a romániai viszonyokat jól ismerő magyar szakember.

Radetzky Jenő véleménye szerint Romániának és Magyarországnak egyaránt olyan gazdasági szerkezetváltásra van szüksége, melyben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapnak a magasabb hozzáadott értéket előállító hazai nagyvállalatok. „Fontos, hogy legyenek hazai tőkéjű regionális, multinacionális cégek. Magyarországon ilyen a MOL, a Richter, az OTP. Ezek fejlesztést és innovációt generálnak. Romániában is lehetnének ilyen, Kárpát-medencei viszonylatban jelentős cégek, főleg a vegyipar vagy a fémipar területén. Olyan monetáris politikát kellene folytatni, mely a hazai vállalatokat segíti. Ez lenne a globális megoldás, hosszú távon kell gondolkodni, a hazai tőkére kell építeni” – szögezte le a Kárpátia elnöke.

Nem látszik a válság vége

„Nem látszik még a válság vége, az elkövetkező két negyedév sem lesz valami rózsás. Arra már van esély, hogy 2010-et stagnálással kezdjük, de ez is egy sor körülménytől, a nemzetközi piactól és a kormányzat teljesítményétől is függ” – nyilatkozta Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Elmondása szerint a hazai ipartól, belső forrásból nem várható megújulás, ha a tőkebeáramlás és a kivitel csökken, az ipar nem tud jobban teljesíteni.

Az egyetemi adjunktus meglátása szerint Magyarországon és Romániában az alapvető gond ugyanaz: nem lehet egyidejűleg gazdasági fejlődést elérni és fejlett szociális hálót építeni. „Itt mutatkozik a törésvonal. A gazdasági hatékonyságot nem lehet alárendelni a politikai, szavazati és szociális szempontoknak” – mondta Juhász Jácint, aki szerint hosszú távon az euró bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése és a közigazgatás karcsúsítása lenne hasznára a hazai gazdaságnak.