2009. január 25., 22:182009. január 25., 22:18
A brit gazdaságban 1980 óta nem mértek ilyen ütemű, negyedéves összevetésű GDP-csökkenést, és 1991 óta ez az első, hivatalosan bejelentett brit recesszió. A brit GDP-érték a tavalyi harmadik negyedévben is zsugorodott, 0,6 százalékkal, vagyis Nagy-Britannia az általánosan elfogadott piaci meghatározás alapján is – negatív növekedés két egymást követő negyedévben – recesszióban van. Ezt a piaci szereplők eddig is tényként kezelték, de ilyen mértékű visszaesésre a City sem számított; az előzetes elemzői konszenzus 1,2 százalékos negyedéves visszaesést valószínűsített.
A vártnál rosszabb adatok hatására több évtizedes mélypontokra süllyedt az eddig is súlyosan kivéreztetett font több más kulcsvalutához képest. A font a statisztikai hivatal bejelentése után a londoni bankközi piacon 1,35 dollárig esett, ami 2,4 százalékos veszteség az előző záróhoz képest. A brit valuta, amely tavaly nyáron még 2 dollár felett járt, 1985 óta nem volt ilyen gyenge a dollárhoz mérten. A font 0,9 százalékkal 1,055 euróig gyengült az euróval szemben is, jóllehet az euró maga is lefelé tartott a valutauniós gazdasággal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt. A tavalyi év közepén a brit fizetőeszköz még 1,40 eurót ért.
A brit gazdaságot a hitelszűke, valamint a lakossági fogyasztás és a beruházások ehhez járuló meredek zuhanása miatt a legmélyebb recesszió fenyegeti a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül; citybeli elemzők 2,5–2,9 százalék közötti éves brit GDP-visszaesést jósolnak 2009-re. Ráadásul a pénzügy-politikai mozgástér is egyre szűkül: a brit jegybank alapkamata a tavaly ősszel kezdett meredek enyhítési kurzus nyomán jelenleg 1,5 százalék. Az 1694-ben alapított Bank of England történetében ez az eddigi legalacsonyabb kamatszint, a több mint háromszáz éves központi pénzintézet alapkamata eddig soha nem volt 2 százalék alatt, és citybeli elemzők szerint az év közepére akár fél százalékra is süllyedhet a jegybanki kamat a súlyosan recessziós környezetben. David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje gazdasági elemzők előtt elmondott beszédében felvetette annak lehetőségét, hogy Nagy-Britanniának – több mint három évtized után először – esetleg az IMF-hez kell fordulnia segítségért. Cameron „katasztrofálisnak” nevezte a brit költségvetés állapotát, és kijelentette: ha folytatódik a kormányzó Munkáspárt „költségvetési felelőtlensége, egy idő után – és ez nagyon hamar bekövetkezhet – elfogy a pénz”.
Nagy-Britannia legutóbb 1976-ban, a Jim Callaghan vezette akkori munkáspárti kormány idején volt kénytelen az IMF-től segítséget kérni, miután a font a súlyos gazdasági válság hatására szabadesésbe kezdett. Gordon Brown kormányfő azonban a BBC rádió hírműsorában „nevetségesnek” és „felelőtlennek” minősítette azt a konzervatív felvetést, hogy Nagy-Britanniának ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz kellene fordulnia. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a héten mindazonáltal azt mondta: attól tart, Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is a valutaalap segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján „soha ne mondjuk, hogy soha”.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok