Hirdetés

Mély recesszióban a britek

Három évtizede nem tapasztalt mélységű recesszióban van Nagy-Britannia – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság – a hét végén közölt hivatalos adatok szerint. A súlyos helyzetben politikai vita kezdődött arról az ellenzéki kijelentésről, hogy London akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére is szorulhat. A brit statisztikai hivatal előzetes pénteki adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévről 1,5 százalékkal csökkent a hazai össztermék értéke (GDP), éves összevetésben pedig 1,8 százalékos volt a visszaesés.

2009. január 25., 22:182009. január 25., 22:18

A brit gazdaságban 1980 óta nem mértek ilyen ütemű, negyedéves összevetésű GDP-csökkenést, és 1991 óta ez az első, hivatalosan bejelentett brit recesszió. A brit GDP-érték a tavalyi harmadik negyedévben is zsugorodott, 0,6 százalékkal, vagyis Nagy-Britannia az általánosan elfogadott piaci meghatározás alapján is – negatív növekedés két egymást követő negyedévben – recesszióban van. Ezt a piaci szereplők eddig is tényként kezelték, de ilyen mértékű visszaesésre a City sem számított; az előzetes elemzői konszenzus 1,2 százalékos negyedéves visszaesést valószínűsített.

A vártnál rosszabb adatok hatására több évtizedes mélypontokra süllyedt az eddig is súlyosan kivéreztetett font több más kulcsvalutához képest. A font a statisztikai hivatal bejelentése után a londoni bankközi piacon 1,35 dollárig esett, ami 2,4 százalékos veszteség az előző záróhoz képest. A brit valuta, amely tavaly nyáron még 2 dollár felett járt, 1985 óta nem volt ilyen gyenge a dollárhoz mérten. A font 0,9 százalékkal 1,055 euróig gyengült az euróval szemben is, jóllehet az euró maga is lefelé tartott a valutauniós gazdasággal kapcsolatos piaci aggodalmak miatt. A tavalyi év közepén a brit fizetőeszköz még 1,40 eurót ért.

Szűkül a mozgástér

A brit gazdaságot a hitelszűke, valamint a lakossági fogyasztás és a beruházások ehhez járuló meredek zuhanása miatt a legmélyebb recesszió fenyegeti a fejlett ipari gazdaságok alkotta OECD-térségen belül; citybeli elemzők 2,5–2,9 százalék közötti éves brit GDP-visszaesést jósolnak 2009-re. Ráadásul a pénzügy-politikai mozgástér is egyre szűkül: a brit jegybank alapkamata a tavaly ősszel kezdett meredek enyhítési kurzus nyomán jelenleg 1,5 százalék. Az 1694-ben alapított Bank of England történetében ez az eddigi legalacsonyabb kamatszint, a több mint háromszáz éves központi pénzintézet alapkamata eddig soha nem volt 2 százalék alatt, és citybeli elemzők szerint az év közepére akár fél százalékra is süllyedhet a jegybanki kamat a súlyosan recessziós környezetben. David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje gazdasági elemzők előtt elmondott beszédében felvetette annak lehetőségét, hogy Nagy-Britanniának – több mint három évtized után először – esetleg az IMF-hez kell fordulnia segítségért. Cameron „katasztrofálisnak” nevezte a brit költségvetés állapotát, és kijelentette: ha folytatódik a kormányzó Munkáspárt „költségvetési felelőtlensége, egy idő után – és ez nagyon hamar bekövetkezhet – elfogy a pénz”.

A miniszterelnök cáfol

Nagy-Britannia legutóbb 1976-ban, a Jim Callaghan vezette akkori munkáspárti kormány idején volt kénytelen az IMF-től segítséget kérni, miután a font a súlyos gazdasági válság hatására szabadesésbe kezdett. Gordon Brown kormányfő azonban a BBC rádió hírműsorában „nevetségesnek” és „felelőtlennek” minősítette azt a konzervatív felvetést, hogy Nagy-Britanniának ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz kellene fordulnia. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója a héten mindazonáltal azt mondta: attól tart, Kelet-Európán kívül más európai, illetve egyéb térségbeli országok is a valutaalap segítségére szorulhatnak. Azt ugyan valószínűtlennek nevezte, hogy például Nagy-Britannia vagy Írország is erre a sorsa juthat, de hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján „soha ne mondjuk, hogy soha”.

Hírösszefoglaló

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Hirdetés
2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
2025. november 18., kedd

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint

A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.

A szükséges reformok híján ne várjunk sok jót jövőre se az adószakértő szerint
Hirdetés
Hirdetés