2010. július 13., 10:142010. július 13., 10:14
A konkrét ajánlat úgy szól, hogy a kereskedelmi társasággá átalakuló vásárhelyi Transilvania Repülőtér teljes részvénycsomagját vagy annak a többségi részét megvásárolná a kolozsvári repülőteret működtető társaság. Alin Tişe arra is hivatkozik, hogy például a kolozsvári Apa Someş Rt. a teljes Kolozs és Szilágy megyei vízhálózatot működteti. Tişe rámutat, a kolozsvári repülőtér az egyetlen, amely 2011 után járatokat indíthat Romániából a schengeni övezetbe. A Kolozs megyei közgyűlés elnöke arra is utal, hogy a vásárhelyi repülőtér nem felel meg a korszerű követelményeknek.
A Transilvania Repülőtér igazgatója, Petru Ştefan Runcan a Krónikától értesült a Kolozs megyeiek szándékáról. Miután átküldtük neki a levelet, az igazgató elmondta, a Maros Megyei Tanács korábban is jelezte, hogy valamilyen módon össze kellene hangolni a két repülőtér munkáját. „Szerintünk a térség légi teherforgalmát Marosvásárhely közelében lehetne lebonyolítani, mivel Kolozsváron nincs túl sok hely a bővítésre. Hivatalosan nem foglalhatok állást a javaslattal kapcsolatban, hiszen ennek az egész ügynek a kezelése a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Korábban politikai felhangú kommentárok is voltak mindezzel kapcsolatban. De a repülőtér vezető tanácsa nem politizál. Kimondottan az ésszerűség jegyében kellene meghoznia a döntéseket” – szögezte le a szakember.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke a Krónika kérdésére úgy fogalmazott: mindenképpen jól jönne az együttműködés. „Azonban most arról tárgyalni, hogy a kolozsváriak átveszik a mi repülőterünk összes részvényét vagy a részvénycsomag nagyobbik részét, azért nem aktuális, mert a repülőtér nem részvénytársaság. Ahhoz, hogy azzá alakuljunk, hosszas előkészítés, illetve tanácsi határozat kellene. Erről most nincs szó. De nem zárkózunk el a méltányos együttműködéstől. Annak érdekében, hogy uniós pályázatokon vegyünk részt, és ezáltal fejlődjön mindkét légikikötő, természetesen jó lenne együttműködnünk. De a részletekről egyelőre semmit nem tudok mondani” – fejtette ki.
Amint arról lapunkban több ízben beszámoltunk, évek óta konfliktus feszül a két légikikötő üzemeltetői között, többször is felmerült, hogy különböző, főként politikai érdekcsoportok megpróbálják ellehetetleníteni a marosvásárhelyi repülőteret, hogy ebből a Kolozs megyeieknek származzon haszna. Lokodi Edit Emőke legutóbb május elején bírálta a szomszédos megye illetékeseit. Akkor elmondta, Radu Berceanu közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszterhez fordultak jogorvoslatért, felróva, a Marosvásárhelytől 15 kilométerre található Transilvania repülőteret valakik folyamatosan hátrányos helyzetbe akarják hozni, s emiatt úsznak el egyre-másra a légikikötő fejlesztésére lehívható európai uniós támogatások. Akkor a szaktárcavezető azt válaszolta, hogy a támogatások azért úsznak el sorra, mert a vásárhelyi létesítménynek nem kielégítő a forgalma, ugyanakkor arra az európai uniós szabályra is emlékeztette a Maros megyei illetékeseket, hogy egy reptér csak akkor támogatható, ha száz kilométeres közelében nincs másik hasonló létesítmény. Kolozsvár és Vásárhely között azonban légvonalban nincs meg a kellő távolság.
Lokodi azonban továbbra is politikai hátszelet sejtett az ügyben, hiszen éppen Alin Tişe szólította fel írásban a Maros megyei önkormányzatot arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön. Ugyanakkor a nem kielégítő forgalom mögött is politikai indíttatást sejtetett. „A jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – mondta a Maros megyei közgyűlés elnöke, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania légikikötő, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret. „A korszerűsítés horribilis összegbe, mintegy 50–60 millió euróba kerülne. Nemcsak a leszállópálya meghoszszabbításáról, hanem terminálok építéséről, a le- és felszállást irányító berendezések korszerűsítéséről van szó” – részletezte Lokodi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok