
Fotó: Boda L. Gergely
Néhány hónapon belül elkezdhetik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti, közel 40 kilométeres szakaszának építését, miután az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) kiválasztotta a kivitelezésre kiírt versenytárgyalások nyertes cégeit.
A 37,2 kilométeres sztrádát három részre osztották: az első, a 3,6 kilométeres Marosugra–Radnót-szakaszt a Maros megyei székhelyű Geiger Transilvania és a német Wilhelm Geiger GmbH & Co. KG alkotta konzorcium építheti meg 55,8 millió lejért.
Az autópályaszakasz második, 17,9 kilométer hosszú, Radnót és Maroskece közötti részének megvalósítására kiírt licitet a német és osztrák székhelyű, Európa számos országában jelenlévő Strabag és a hazai Straco Gorup alkotta társulás nyerte meg 397,71 millió lejes ajánlattal.
A sztráda harmadik része a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 15,7 kilométeres szakasz lesz, ezt a versenytárgyalás alapján a Straco Group, a szintén romániai Specialist Consulting és az ugyancsak többségében hazai tőkével rendelkező Total Road társulás építheti meg 279,74 millió lejért.
Hatvan a nap a fellebbezési idő
A versenykiírások eredményét a következő 60 napban lehet megfellebbezni, ebben az esetben csúszik a kivitelezés. A nyertes cégeknek a terveket négy hónap alatt kell elkészíteniük, az autópályaszakaszokat tizenkét hónapon belül kell megépíteniük, a munkálatokért pedig negyvennyolc hónapig vállalnak garanciát.
István Zoltán, a közlekedésügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta: az észak-erdélyi sztráda Maros megyei szakaszának nyomvonalán található területek kisajátítására vonatkozóan már elfogadtak egy kormányhatározatot, ezekre pénzügyi fedezet is van, így hamarosan értesítik az ügyben az érintett földtulajdonosokat.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kárpótlások kifizetése már egy másik procedúra része lesz, amely a tapasztalatok alapján vélhetően igencsak el fog húzódni.
Hatszáz kilométer sztrádát építenének
A kormány részéről eközben újabb túlzottan bizakodó nyilatkozat született az ország autópálya-hálózatáról: Ioan Rus közlekedésügyi miniszter bejelentése szerint 2020-ig további 600 kilométernyi autópályát építenek Romániában.
A tárcavezető kifejtette: az ország infrastruktúrájának 2014–2020 közötti korszerűsítésére vonatkozó nagyszabású projekt kivonata alapján a sztrádahálózat bővítése mellett 2500 kilométernyi gyorsforgalmi utat építenek, illetve felújítanak mintegy háromezer kilométernyi országutat és 140 kilométernyi terelőutat.
Rus elmondása szerint a javaslatot hamarosan közvitára bocsátják, és amennyiben elfogadják, ez lesz a kormánynak a vasúti, közúti, légi és hajózási infrastruktúrájának korszerűsítését célzó operatív programja.
Arra a kérdésre, hogy módosították-e a tervet a Dan Şova minisztersége alatt összeállított elképzeléshez képest, a tárcavezető úgy fogalmazott: egy autópálya vagy útszakasz megépítéséről tudományos és nem politikai kritériumok alapján döntenek. „A tervet nem a minisztérium készíti, hanem egy szakmai csoport, egy megbízott cég állítja össze, amely az adott régióra jellemző forgalom, távolság és egyéb szempontok alapján dolgozza ki a projektet” – magyarázta Rus.
Nincs hiány ígéretekből
Dan Şova volt közlekedésügyi miniszter szintén nem aprózta el annak idején a terveket: júniusban lejárt, öt hónapig tartó mandátuma idején többször is hangoztatta, hogy 2020-ra Romániában 2440 kilométer autópályán lehet közlekedni, ami közel 1800 kilométert jelentene pluszban a jelenlegi 650 kilométerhez képest.
Az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság egyébként jelenleg az észak-erdélyi autópálya Marosugra és Marosvásárhely közötti 14,6 kilométer hosszú autópályaszakaszára, valamint egy 4,7 kilométeres bekötőút megépítésére is kivitelezőt keres. A munkálatok értékét – általános forgalmi adóval (áfa/TVA) együtt – 990 millió lejre (225,6 millió euróra) becsülik.
Mint ismeretes, az eredetileg 415 kilométer hosszúra tervezett, Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó, Észak-Erdélyt átszelő autópályát 2012-ig kellett volna megépíteni, de a román állam 2003-ban előnytelen szerződést kötött az amerikai Bechtel vállalattal, amely csak az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt építette meg, illetve Bors és Berettyószéplak közötti másik szakasz mintegy felét. A kormány felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, ezért kell most újabb közbeszerzési eljárásokat kell hirdetnie az egyes szakaszokra.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!