
Fotó: Boda L. Gergely
Néhány hónapon belül elkezdhetik az észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti, közel 40 kilométeres szakaszának építését, miután az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) kiválasztotta a kivitelezésre kiírt versenytárgyalások nyertes cégeit.
A 37,2 kilométeres sztrádát három részre osztották: az első, a 3,6 kilométeres Marosugra–Radnót-szakaszt a Maros megyei székhelyű Geiger Transilvania és a német Wilhelm Geiger GmbH & Co. KG alkotta konzorcium építheti meg 55,8 millió lejért.
Az autópályaszakasz második, 17,9 kilométer hosszú, Radnót és Maroskece közötti részének megvalósítására kiírt licitet a német és osztrák székhelyű, Európa számos országában jelenlévő Strabag és a hazai Straco Gorup alkotta társulás nyerte meg 397,71 millió lejes ajánlattal.
A sztráda harmadik része a Maroskece és Aranyosgyéres közötti 15,7 kilométeres szakasz lesz, ezt a versenytárgyalás alapján a Straco Group, a szintén romániai Specialist Consulting és az ugyancsak többségében hazai tőkével rendelkező Total Road társulás építheti meg 279,74 millió lejért.
Hatvan a nap a fellebbezési idő
A versenykiírások eredményét a következő 60 napban lehet megfellebbezni, ebben az esetben csúszik a kivitelezés. A nyertes cégeknek a terveket négy hónap alatt kell elkészíteniük, az autópályaszakaszokat tizenkét hónapon belül kell megépíteniük, a munkálatokért pedig negyvennyolc hónapig vállalnak garanciát.
István Zoltán, a közlekedésügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta: az észak-erdélyi sztráda Maros megyei szakaszának nyomvonalán található területek kisajátítására vonatkozóan már elfogadtak egy kormányhatározatot, ezekre pénzügyi fedezet is van, így hamarosan értesítik az ügyben az érintett földtulajdonosokat.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kárpótlások kifizetése már egy másik procedúra része lesz, amely a tapasztalatok alapján vélhetően igencsak el fog húzódni.
Hatszáz kilométer sztrádát építenének
A kormány részéről eközben újabb túlzottan bizakodó nyilatkozat született az ország autópálya-hálózatáról: Ioan Rus közlekedésügyi miniszter bejelentése szerint 2020-ig további 600 kilométernyi autópályát építenek Romániában.
A tárcavezető kifejtette: az ország infrastruktúrájának 2014–2020 közötti korszerűsítésére vonatkozó nagyszabású projekt kivonata alapján a sztrádahálózat bővítése mellett 2500 kilométernyi gyorsforgalmi utat építenek, illetve felújítanak mintegy háromezer kilométernyi országutat és 140 kilométernyi terelőutat.
Rus elmondása szerint a javaslatot hamarosan közvitára bocsátják, és amennyiben elfogadják, ez lesz a kormánynak a vasúti, közúti, légi és hajózási infrastruktúrájának korszerűsítését célzó operatív programja.
Arra a kérdésre, hogy módosították-e a tervet a Dan Şova minisztersége alatt összeállított elképzeléshez képest, a tárcavezető úgy fogalmazott: egy autópálya vagy útszakasz megépítéséről tudományos és nem politikai kritériumok alapján döntenek. „A tervet nem a minisztérium készíti, hanem egy szakmai csoport, egy megbízott cég állítja össze, amely az adott régióra jellemző forgalom, távolság és egyéb szempontok alapján dolgozza ki a projektet” – magyarázta Rus.
Nincs hiány ígéretekből
Dan Şova volt közlekedésügyi miniszter szintén nem aprózta el annak idején a terveket: júniusban lejárt, öt hónapig tartó mandátuma idején többször is hangoztatta, hogy 2020-ra Romániában 2440 kilométer autópályán lehet közlekedni, ami közel 1800 kilométert jelentene pluszban a jelenlegi 650 kilométerhez képest.
Az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság egyébként jelenleg az észak-erdélyi autópálya Marosugra és Marosvásárhely közötti 14,6 kilométer hosszú autópályaszakaszára, valamint egy 4,7 kilométeres bekötőút megépítésére is kivitelezőt keres. A munkálatok értékét – általános forgalmi adóval (áfa/TVA) együtt – 990 millió lejre (225,6 millió euróra) becsülik.
Mint ismeretes, az eredetileg 415 kilométer hosszúra tervezett, Bors és Brassó közötti nyomvonalon haladó, Észak-Erdélyt átszelő autópályát 2012-ig kellett volna megépíteni, de a román állam 2003-ban előnytelen szerződést kötött az amerikai Bechtel vállalattal, amely csak az Aranyosgyéres és Gyalu közötti 52 kilométeres szakaszt építette meg, illetve Bors és Berettyószéplak közötti másik szakasz mintegy felét. A kormány felbontotta a szerződést az amerikaiakkal, ezért kell most újabb közbeszerzési eljárásokat kell hirdetnie az egyes szakaszokra.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!