Fotó: A szerző felvétele
2009. július 30., 09:092009. július 30., 09:09
Tizenkilenc évre szóló stratégiát dolgoz ki a nagyváradi önkormányzat a város teljes távfűtéshálózatának korszerűsítésére. A nagyszabású terv a közeljövőben még módosulhat, miután közmeghallgatásokon a lakosság beleszólását is kikérik, a polgármester szerint a testület augusztus végi ülésére nyeri majd el végleges formáját. Mint arról már beszámoltunk, Nagyvárad egyike az ország azon öt megyeszékhelyének, amelynek a környezetvédelmi minisztérium technológiai segítséget nyújt a fűtéshálózat írandó pályázatok elkészítéséhez.
| Több hazai és külföldi, elsősorban spanyolországi befektető is érdeklődött már a Nagyvárad melletti ipari park egy-egy parcellájának koncesszióba vétele iránt. A Eurobusiness parkot kezelő városi önkormányzat már elkészítette az ehhez szükséges tenderfüzetet. A feltételek szerint azoknak a cégeknek, amelyek a magukra vállalt befektetéseket hiánytalanul elvégzik, lehetőségük nyílik a parcella megvásárlására is. Mint ismeretes, a város polgármesterének ötlete nyomán az ipari parkot a cégek igényei alapján parcellázzák majd fel. A tendert augusztus ötödikén hirdetik meg, az ajánlatokat szeptember negyedikéig lehet majd letenni. Szeptember 7-én kerül sor az ajánlatokat tartalmazó borítékok felbontására, majd az óvások elbírálását követően szeptember 14-e és október 30-a között írhatják alá a szerződéseket a felek. Ettől számítva a befektetőnek egy éve van arra, hogy hozzákezdjen a gyárépület vagy egyéb létesítmény felépítéséhez, és a befejezéstől számított két hónapon belül a tevékenységet is el kell indítania. Amennyiben nem kívánja utólag megvásárolni a parcelláját, vissza kell azt adnia a városnak. A koncesszióba vétel ideje 25 év, amit maximum feleennyivel lehet meghosszabbítani, ha nem történik meg az adásvétel. Az ipari park számára kijelölt terület a Nagyváradtól a határ felé vezető út mentén fekszik, mintegy 121 hektáron. A kialakulóban lévő létesítményt a Eurobusiness Kft. kezeli, amely teljes egészében a helyi önkormányzat tulajdonában van. |
Ilie Bolojan polgármester tegnap elmondta: egyelőre csak a főterv elvi elfogadását szavazta meg a helyi képviselő-testület, s ennek alapján már elkészíthető a konkrét műszaki-gazdasági elemzés a hosszú távú stratégiához. Az elöljáró bízik benne, hogy sikerülni fog olyan pályázatot készíteni, amely nyertes lehet az Ágazati Operatív Program környezetvédelmi kategóriájában. A minisztériumhoz a segítségért érkezett dokumentációk közül egyébként Nagyvárad mappája kapta a legmagasabb pontszámot, így Marcel Boloş, az önkormányzat Fenntartható Fejlődési Igazgatóságának vezetője abban reménykedik, hogy az öt kiválasztott város közül a bihari megyeszékhely kaphatja majd meg a legnagyobb összegű támogatást.
A városvezetőség mintegy 60 millióeuró vissza nem térítendő támogatást készül megpályázni, amelyből nemcsak a fűtéscsöveket, hanem a hőerőművet is korszerűsítenék. Bolojan úgy véli, a stratégia kidolgozására főleg azért van szükség, hogy a város fűtéshálózata megfeleljen az európai uniós környezetvédelmi követelményeknek, és ezzel párhuzamosan a távhőszolgáltatás minőségibb és olcsóbb is legyen.
Nagyvárad távhőrendszere már mintegy negyven éve üzemel. A polgármester nemrég azt is elmondta, a korrodálódott vezetékeken már nem lehet segíteni, az egyetlen megoldás a teljes csere. A régi csövekben pedig a hőenergia nagy része kárba vész: a városon keresztülfutó csövekben található forró víz útja során akár 35-40 százalékot is veszít a hőmérsékletéből.
A stratégiába belefoglalják a teljes hosszú távú befektetési tervet is, de leszögezi, hogy csakis olyan kiadásokról lesz szó, amelyek nem terhelik meg túlságosan a lakosokat, amikor kézbe veszik a távhőszámlát. Már azt is lehet tudni, hogy az új fűtésrendszer egyik elsődleges jellemzője a fenntarthatóság lesz, ami a megye egyik fontos természeti kincsének, a termálvíznek a minél jobb kihasználását jelenti.
A főtervet a pályázatok benyújtása előtt több szervezet is ellenőrzi majd: küld Váradra szakembereket az Ágazati Operatív Program környezetvédelmi részlege, a környezetvédelmi minisztérium, illetve az Európai Bizottság is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok