„Az európai előírások alkalmazását követően legfeljebb a jelenlegi szereplők 40 százaléka marad meg a piacon. Ez azt jelenti, hogy a mostani tízezerből, amelyből csak Bukarestben kétezer működik, legtöbb négyezer maradhat talpon” – vélte a szakértő. Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamai ingatlanügynökségeinek képviselőivel közösen idén készül kidolgozni és gyakorlatba ültetni azt az előirányzatot, amely az Unió területén lesz hivatott szabályozni az ingatlanközvetítéssel foglalkozó cégek tevékenységét. A tervezet, amelyen jelenleg is dolgoznak, leszögezi, milyen feltételek mellett foglalkozhat valaki ingatlanközvetítéssel, emellett azt is szabályozza, milyen szakmai követelményeknek kell megfelelniük az ingatlanügynökségeknek.
A szakértők véleménye szerint az új kritériumok bevezetése nyomán jelentős mértékben csökken az ingatlanközvetítő cégek, illetve a szakképesítés nélküli ingatlanközvetítők száma, ugyanakkor a szakképesített ingatlanügynökök számára előnyökkel is jár. Így például azok, akik megfeleltek a szakképesítést felmérő vizsgákon, az Unió bármely tagállamában gyakorolhatják szakmájukat, a diplomát ugyanis mindenhol elismerik majd.
A jelentősebb ingatlanközvetítő cégek képviselői üdvözlik a tervezetet, úgy vélik ugyanis, hogy az ügynökök magasabb szakmai felkészültsége bizonyos minőségi követelmények megjelenését is eredményezi majd a szektorban. George Dimitriu, a PYF ingatlanügynökség igazgatója szerint az új intézkedés már csak azért is jótékonynak tekinthető, mert eddig gondot jelentett az ügynökségek számára a felkészült munkatársak kiválasztása és megtartása. „Jelenleg Romániában nincs törvényi szabályozás az ingatlanközvetítői piacon, az ingatlanügynökök státusát és szerepét sem rögzíti semmilyen hivatalos dokumentum. Mindenki azt hiszi, hogy alkalmas erre a feladatra, de ez nem igaz” – szögezte le Dimitriu.
B. L.
Az ügynököknek kedvez az aszály
Az aszály nyomán az idei év egyik leggyümölcsözőbb befektetésévé vált a termőföldek felvásárlása. A szárazság által leginkább sújtott déli megyékben élők már a valós érték egyharmadáért, hektáronként 1000 lejért is hajlandók túladni földjeiken. Egyes ügynökségek ezt kihasználva, főleg a lakott területek közelében fekvő földterületeket vásárolják fel, amelyek értéke az előrejelzések szerint jelentős mértékben megugrik az elkövetkező években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok