
Fotó: Gábos Albin
A liberálisok megtámadták az alkotmánybíróságon a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabályt, amelyet döntő kamaraként április 3-án fogadott el a képviselőház.
2020. április 06., 15:152020. április 06., 15:15
2020. április 06., 15:402020. április 06., 15:40
A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését – emlékeztet az Agerpres.
Az e három hónap alatt esedékes összeg 50%-át az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva kell befizetniük. A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket.
A tervezet előírja még, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák – víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja – fizetését.

Döntéshozó kamaraként megszavazta pénteki ülésén a bukaresti képviselőház a sürgősségi állapot idején foganatosított intézkedések által leginkább érintett gazdasági társaságoknak és természetes személyeknek szánt kedvezményekről szóló tervezetet. Az intéskedések nagy érvág&
A jogszabályjavaslatot a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) bírálta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), a Pro Románia, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az RMDSZ viszont támogatta.
Az alkotmánybírósági óvásban a liberálisok kifejtik: a parlament nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy a tervezetet láttamoztassa a Szociális Gazdasági Tanáccsal (CES).
Rámutatnak: a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása jelentős mértékben érinti az állam bevételeit, és így a 2020-as költségvetést is, a tervezet kezdeményezői pedig nem jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a kiesést fedezni lehetne. A liberálisok szerint egyik kamara vezetősége sem kért véleményezést a kormánytól az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, és ennek mértékét a tervezetben sem becsülik meg.
A liberálisok kifejtik: a törvénytervezetet két nappal az után nyújtották be a parlamentbe, hogy a kormány már elfogadott egy részben hasonló sürgősségi kormányrendeletet, így – amennyiben életbe lép – a cégek társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét két, egy időben érvényben lévő jogszabály fogja szabályozni. A parlament nem tartotta tiszteletben az intézmények közötti lojális együttműködés elvét sem – véli a PNL.
A liberálisok szerint ugyanakkor sérül az az elv is, amely szerint a jogszabályok csak a jövőt illetően bírnak hatással, amennyiben az április 3-án elfogadott jogszabály március 1-jétől lépne érvénybe. Véleményük szerint a törvénytervezet helyenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és diszkriminatív módon kizár egyes adófizetőket a kedvezményekből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu szerint a pártja által kezdeményezett és parlament által elfogadott szociális és gazdasági intézkedések alkotmánybírósági megtámadása súlyos csapást mér a romániai lakosságra és a hazai cégekre, amelyek pedig valós támogatást reméltek az államtól.
„A Nemzeti Liberális Párt ma a politikai érettségből vizsgázik. Orban úr, az, hogy megtámadták az alkotmánybíróságon a PSD által kezdeményezett szociális és gazdasági intézkedéseket, amelyeket minden politikai párt megszavazott a liberálisokon kívül,
Látom, folyton Olaszországgal és Spanyolországgal hasonlítják össze magukat! Akkor vegyék figyelembe azokat a szociális és gazdasági védelmi intézkedéseket is, amelyeket ők hoztak meg. Ugyanazokról az intézkedésekről van szó: a hiteltörlesztések, közüzemi számlák fizetésének halasztásáról, a cégeket segítő adókedvezményekről és a kényszerszabadságokról” – írta Ciolacu hétfőn közösségi oldalán.
Az Agerpres szerint hozzátette, a PNL az egyetlen párt, amely még most is politizál, holott az összes többi politikai alakulat megértette, hogy a jelenlegi helyzetben Románia érdekében az erők egyesítésére van szükség.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!