Fotó: Pixabay
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
2021. március 08., 12:392021. március 08., 12:39
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére; 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
szemben az 57,5 százalékos európai átlaggal – ezzel is az ország az első az európai összevetésben. 73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy
Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogyan boldogultak az emberek a mozgást korlátozó megszorítások közepette. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek a 2021-es évre, a megkérdezettek 42%-a azt válaszolta, hogy több pénzt takarítana meg a következő tizenkét hónapban.
Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
Annak érdekében, hogy növeljék bevételeiket, a megkérdezett romániaiak 40 százaléka mondta azt, hogy több órát dolgozott le a munkahelyén, ami szintén a legmagasabb arány európai összehasonlításban. 37 százalékra rúg eközben azoknak a romániai polgároknak az aránya, akik készek lennének több órát dolgozni, amennyiben lehetőségük nyílna rá.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy
– ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre.
Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.
A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
Hiába a megtakarítási hajlandóság növekedése, a lakosság több mint 35 százaléka válaszolta azt, hogy nincsen félretett pénze, ami megegyezik a 2020 májusában mért szinttel, de 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. decemberi szinthez képest.
miközben a 25–34 éves korosztály 36 százaléka minden hónapban átutal egy adott összeget a megtakarítási számlájára.
A pénzhez való viszonyulást ugyanakkor abban a tekintetben is megváltoztatta a pandémia, hogy a felmérés során válaszadó romániaiak nagyjából 58 százaléka mondta azt, hogy kevesebb készpénzt használ, mint korábban, 54 százalék pedig inkább bankkártyával fizet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!