
Fotó: Pixabay
A romániai lakosság nagyjából 83 százaléka próbál több pénzt félretenni, mint korábban, így alkalmazkodva a koronavírus-világjárvány miatt kialakult bizonytalansághoz – derül ki az ING nemzetközi felmérésének minap nyilvánosságra hozott adatsoraiból. Az európai átlag 66,5 százalék.
2021. március 08., 12:392021. március 08., 12:39
A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság részéről a legnagyobb a vágy a megtakarítások növelésére; 82 százalékkal a lengyelek, 80 százalékkal a törökök, majd 71 százalékkal a csehek következnek.
szemben az 57,5 százalékos európai átlaggal – ezzel is az ország az első az európai összevetésben. 73 százalékkal a törökök és 70 százalékkal a lengyelek léphettek még fel a képzeletbeli pódiumra, az első ötbe még az olaszok és a spanyolok fértek be 66–66 százalékkal.
A megtakarítások növelésére és a kiadások csökkentésére irányuló törekvés amúgy szakemberek szerint összefüggésben áll azzal, hogy

Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogyan boldogultak az emberek a mozgást korlátozó megszorítások közepette. Arra a kérdésre, hogy mit terveznek a 2021-es évre, a megkérdezettek 42%-a azt válaszolta, hogy több pénzt takarítana meg a következő tizenkét hónapban.
Az ellenkező póluson a hollandokat (16 százalék), a luxemburgiakat (20 százalék), valamint a belgákat és a németeket (23 százalék) találjuk.
Annak érdekében, hogy növeljék bevételeiket, a megkérdezett romániaiak 40 százaléka mondta azt, hogy több órát dolgozott le a munkahelyén, ami szintén a legmagasabb arány európai összehasonlításban. 37 százalékra rúg eközben azoknak a romániai polgároknak az aránya, akik készek lennének több órát dolgozni, amennyiben lehetőségük nyílna rá.
A felmérés eredményei ugyanakkor arra is ráirányítják a figyelmünket, hogy
– ez a legnagyobb arány európai szinten. Alig 27 százalékra rúg azoknak az aránya, akik rögtön félretesznek egy adott összeget a fizetésnap után. 22 százalék inkább a hónap végén teszi félre.
Ez utóbbi tekintetben is első helyen találjuk Romániát.

A romániaiak háromnegyede inkább a közvetlen banki ügyintézést részesíti előnyben, és csak 14 százalékuk választja az online kapcsolatfelvételt.
Hiába a megtakarítási hajlandóság növekedése, a lakosság több mint 35 százaléka válaszolta azt, hogy nincsen félretett pénze, ami megegyezik a 2020 májusában mért szinttel, de 4 százalékkal alacsonyabb a 2019. decemberi szinthez képest.
miközben a 25–34 éves korosztály 36 százaléka minden hónapban átutal egy adott összeget a megtakarítási számlájára.
A pénzhez való viszonyulást ugyanakkor abban a tekintetben is megváltoztatta a pandémia, hogy a felmérés során válaszadó romániaiak nagyjából 58 százaléka mondta azt, hogy kevesebb készpénzt használ, mint korábban, 54 százalék pedig inkább bankkártyával fizet.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!