Megszületett a görög-EU-IMF megállapodás

A politikus leszögezte, a tárgyalások a kormány azon erőfeszítéseinek részét képezték, hogy elkerüljék a csődhelyzetet. Papandreu hozzátette, a megállapodáshoz kapcsolódó szigorú takarékossági program a görög lakosságtól is nagy áldozatokat kíván. A kormányfő nem ismertette a megállapodás részleteit, de azt kiemelte, hogy mindeddig példátlan méretű nemzetközi támogatási nagyságrendről van szó.
Papandreu szerint fennállt a veszély, hogy a probléma továbbterjed, még nehezebb helyzetbe hozza Görögországot, sőt az euróövezet más államait is. Ezért volt szükség a mielőbbi megállapodásra, amelyet „a semmiből építettek fel”.

Nagybeteg az állami szektor

Az euróövezet országainak pénzügyminiszterei vasárnap délután találkoztak Brüsszelben, hogy jóváhagyják a megállapodást, amely Papandreu fogalmazása szerint „lélegzethez és időhöz juttatja Görögországot a szükséges és jelentős reformok végrehajtására”. A miniszterelnök hangoztatta, hogy most több nehéz év vár a lakosságra, de elsősorban az állami szektorra, mert az a „nagybeteg”.
A Dow Jones hírügynökség úgy értesült, hogy Görögország igen szigorú intézkedéseket léptet életbe a három évre szóló, 100–120 milliárd eurós támogatásért cserébe. Egyebek között megszüntetik az állami alkalmazottak 13. és 14. havi juttatását, továbbá három évre befagyasztják az állami és a magánszektorban dolgozók bérét.

Az intézkedések között szerepel továbbá, hogy a 700 eurónál nagyobb nyugdíjban részesülők nem kapnak 13. és 14. havi nyugdíjat. A görög kormány két százalékponttal emeli minden termék áfáját, a jelenlegi 21 százalékról 23 százalékra. A benzin, a szeszes italok és a cigaretta jövedéki adója 10 százalékkal nő. A vállalati nyereségekre rendkívüli adót vetnek ki és növelik a luxusadót. Változtatnak továbbá a nyugdíj feltételein: az öregségi nyugdíj korhatárát – ami jelenleg a férfiaknál 65 év, a nőknél 60 év – a várható életkorhoz kötik. A korai nyugdíjazást 60 év alatt nem lehet majd igénybe venni. A nyugdíj kiszámításánál a munkával eltöltött egész aktív időszakot, és nem csak az utolsó évek átlagfizetését veszik alapul.

A „kezdet vége”

Az intézkedések célja az, hogy két év alatt 10 százalékponttal csökkenjen az államháztartás GDP-arányos hiánya a tavalyi 13,6 százalékról, amivel az így megközelítené az Európai Unió által felső határként engedélyezett 3,0 százalékot.

A megszorítási intézkedéseket kedden terjesztik az athéni parlament elé jóváhagyás végett.
Londoni elemzők a „kezdet végének” minősítették Görögország pénzügyi kisegítését, hangsúlyozva, hogy az egyszeri csomag korántsem hosszú távú megoldás, és az euróövezet többi gyenge költségvetési és adóssághelyzetű tagállama is bajba kerülhet még.

Több pénzre lesz szükség

A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég értékelése szerint bizonyos, hogy Görögországnak 2011-ben és 2012-ben még több pénzre lesz szüksége. A további segítségnyújtást azonban újabb elhúzódó tárgyalások előzik majd meg, amelyeket erősödő piaci kilengések kísérnek.
Ráadásul Görögország kisegítésével elvvé válik a piac szemében, hogy más, súlyos bajban lévő eurótagállamok – Portugália, esetleg Spanyolország, sőt talán Olaszország is – hasonló segítségben részesül - áll az elemzésben.

Ha azonban Görögország végül mégis az euróövezet elhagyására kényszerül – még akkor is, ha kilépését „a tagság ideiglenes felfüggesztésének álcázzák”–, akkor egyértelművé válik hogy más olyan országok is kilépnek és leértékelik valutájukat, amelyek esetében valószínűtlen, hogy képesek elvesztett versenyképességük visszaszerzésére és közfinanszírozási rendszerük rendbetételére. Görögország távozása esetén  valószínűsíthetően erősödne a piaci nyomás az ilyen tagállamokon; Portugália és Spanyolország ezt máris érzékeli – áll a Lombard Street Research londoni elemzésében.
A ház szerint lehet, hogy a tényleges megoldást az jelentené, „ha Németország hagyná, hogy az euróövezet boldoguljon, ahogy tud”.