2010. május 11., 09:022010. május 11., 09:02
A Traian Băsescu államfő, illetve Emil Boc miniszterelnök által már bejelentett, a közszférára vonatkozó megszorító intézkedések mellett ugyanakkor Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy középtávon 250 ezerrel csökkenteni kell a közalkalmazottak számát.
„2006 és 2008 között a közszférában dolgozók száma 250 ezerrel nőtt. Középtávon vissza kell térnünk a 2006-os szintre. Az elbocsátásoknak viszont nem egyetlen év alatt kell megtörténniük” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta, a román kormány és az IMF képviselői által kidolgozott szándéknyilatkozat nem tartalmaz konkrét számadatot, azonban az elbocsátások folyamatának el kell kezdődnie, s a jövő évi költségvetésnek már kevesebb alkalmazottal kell számolnia. A pénzügyminisztérium adatai szerint jelen pillanatban 1 362 463 személy dolgozik a közszférában, 36 404-gyel kevesebb, mint 2008 decemberében.
Mint a kormány által az IMF-hez eljuttatott, a Mediafax hírügynökség birtokába került szándéknyilatkozatból kiderül, a kormány vállalta, hogy az idei év folyamán 70 ezer közalkalmazottat bocsát el, továbbá, hogy idén már nem folyósít 13. fizetést a közalkalmazottaknak, ezt az intézkedést a 2011-es költségvetés tartalmazza majd. Szintén a jövő évi büdzsében rendelkeznek majd arról is, hogy jövőre már csupán 39 milliárd lejt irányoznak elő a közalkalmazotti béralapba.
A szakszervezetek szerint egyszerűen kivitelezhetetlen a negyedmilliós elbocsátás. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke tegnap leszögezte, ilyen mértékű elbocsátással ellehetetlenül a közszféra működése. „Ha Traian Băsescu államfő javaslatának megfelelően a GDP 15 százalékára kell csökkenteni a közszférával járó kiadásokat, akkor csak a közhasznú szolgáltatások, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, valamint a hadsereg marad működőképes, valamennyi más ágazatot privatizálni kell.
Ez pedig elfogadhatatlan, s az Európai Unió modelljének is ellentmond” – részletezte Bogdan Hossu. A szakszervezeti vezető ugyanakkor arra is kitért, hogy a béralap 25 százalékos csökkentése valójában ennél jóval nagyobb megtakarítással jár, hiszen már csak hét hónap maradt az idei évből, ami pedig 35 százalékra emeli a megtakarítás értékét.
| A kormányban tanácstalanságot okoz, hogyan fogalmazzák meg a megszorító intézkedéseket tartalmazó jogszabályokat oly módon, hogy azokat ne lehessen utólag az alkotmánybíróságon megtámadni. A HotNews hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, az új törvények ezen a héten még nem készülnek el, mivel seregnyi jogász dolgozik azon, hogy ne legyenek alkotmányossági szempontból kifogásolhatók. Andreea Vass miniszterelnöki tanácsadó szerint a következő kormányülésen döntenek arról, milyen jogi formába öntik a megszorításokat. Balogh Levente |
Ugyanakkor szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy az 1,3 millió közalkalmazott 35 százaléka kerül utcára, ami pedig jóval több, mint 250 ezer személy.
Hossu leszögezte, a nagy fizetéssel rendelkezőknek kellene előbb távozniuk, főként olyan körülmények között, hogy a kormány nem mutatott példát hatékony átszervezésből, s nem csökkentette két államtitkárra valamennyi minisztérium személyzetét.
Ugyan a valamennyi szakszervezet részvételével zajló válságtanácskozásra csak ma kerül sor, Bogdan Hossu tegnap bejelentette, szerdától mindennap legalább ezer szakszervezetis fog tüntetni a Victoria-, illetve a Cotroceni-palota előtt, május 19-én pedig már legalább 40 ezren vonulnak majd a főváros utcáira.
Amennyiben pedig nem sikerül érvényt szerezniük követeléseiknek, akkor május 25-étől készek általános sztrájkot hirdetni. Hossu ugyanakkor arra is kitért, hogy nagyon meg kell fontolni, hogy szüntessék-e be a munkát, mivel a munkaszüneti napok után nem jár fizetés, így akciójukkal tulajdonképpen a kormánynak nyújtanának segítő jobbot, és fizetéseik is alacsonyabbak lennének.
Ugyanakkor a Mediafax által idézett, az IMF-nek címzett szándéknyilatkozatból több olyan megszorító intézkedésre is fény derült tegnap, amelyek nem csak a közszférát érintik. Az IMF és az EU illetékeseivel megkötött megállapodás kiegészítő szövegében egyebek mellett az is szerepel, hogy a kormány kiszélesíti a jövedelemadót, így ezentúl az étkezési utalványokra, a tőkenyereségre, illetve a banki kamatokra is adót kell fizetni, s a továbbiakban az IT-szektorban dolgozók sem részesülnek a jelenlegi adókedvezményekből.
| Csak akkor vezethetnek gazdasági növekedéshez a kormány megszorító intézkedései, ha a megtakarított pénzt részint a tervezett infrastrukturális beruházásokba fekteti, illetve ha kifizeti az állam a tartozásait a magánvállalkozásoknak a már elkezdett munkálatokért – nyilatkozta a Krónikának Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja. A szakember elmondta, amennyiben a jelenlegi megszorító intézkedéseket gyakorlatba ültetik, az mintegy egymilliárd euró megtakarítást jelent az államkasszának. Nagy Ágnes szerint ez az összeg elégséges ahhoz, hogy az állam ki tudja fizetni tartozásait a magánvállalatoknak. “Amennyiben azonban az állam ezt elmulasztja megtenni, ellehetetleníti a magánvállalkozásokat és esély sem nyílik gazdasági növekedésre” – mondta a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának a tagja. Hozzátette a tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is csak akkor tartható, ha infrastrukturális fejlesztésekre költik a megtakarított pénzt. Kiss Előd-Gergely |
A kormány egyben azt is vállalta az újabb hitelrészlet folyósítása érdekében, hogy adót vet ki a gyógyszerforgalmazó cégek tervezett üzleti forgalmára. Ugyanakkor a vizitdíjként emlegetett egészségügyi részhozzájárulás bevezetését is vállalták.
Rossz hírrel szolgált tegnap a kormány azoknak is, akik idén előrehozott nyugdíjazást szerettek volna igényelni. Mihail Şeitan munkaügyi miniszter a szenátus plénumában bejelentette, június elsejétől hat hónapra befagyasztják az idő előtti nyugdíjazásokat, s csak az egységes nyugdíjtörvény életbelépését követően lehet majd ezt igényelni.
Şeitan közölte, az elmúlt időszakban megugrott az előrehozott, illetve a betegnyugdíjazást kérvényezők száma, ha ezeknek a kéréseknek helyt adnának, az további 0,5 százalékos nyomást gyakorolna a büdzsére.
Mint tájékoztatott, betegnyugdíjba is csak azok mehetnek, akikről a munkaügyi tárca szakemberei is úgy nyilatkoznak, hogy állapotunk valóban feljogosítja erre. Ugyan a szenátus már elfogadta a magáncsődöt lehetővé tevő törvény tervezetét, most a kormány ígéretet tett a hitelt folyósító intézményeknek, hogy ez a törvény nem lép hatályba.
A szándéknyilatkozat továbbá arra is rámutat, hogy amennyiben a most bejelentett intézkedések nem bizonyulnak elégnek a hiánycél tartásához, akkor nem kizárt a további adó- és illetékemelés.
Ahhoz, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a szerződésben rögzített 6,8 százalékot, illetve 2011 decemberében ne legyen több 4,4 százaléknál, a költségvetési megszorításokat már júniustól alkalmazni kell, a strukturális reform intézkedéseit pedig legkésőbb szeptemberig el kell fogadni – szögezték le a hitelezők. Emellett a felek abban is megállapodtak, hogy a kormánynak általában hatékonyabban kell fellépnie az adócsalások ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok