Tizenegy fős vezetőtanáccsal kezdheti meg működését a Pénzügyi Szervezetek Felügyelete (ASF) a képviselőház tegnapi döntése nyomán, amely a testület három jogelődjének tagjaira korlátozta a 85 százalékos különadót.
2013. június 18., 20:512013. június 18., 20:51
Az ASF a tőkepiaci, biztosítási és magán-nyugdíjpénztári felügyelet összevonásából jött létre április végén, és a hazai közéletben botrány robbant ki a megszűnő testületek bizonyos tagjai számára megszabott végkielégítések miatt. Miután Victor Ponta miniszterelnök „pofátlannak\" nevezte a kilenctől 19 havi bérrel egyenértékű, több tízezer eurós fájdalomdíjakat, a kormány a múlt héten olyan rendeletet szavazott meg, amely a közszférához hasonlóan – tévedésből – a magántársaságok vezetőinek végkielégítését is 85 százalékos különadóval sújtotta.
A képviselőház azonban tegnap módosította a rendeletet, amelynek alapján a többletadó csak az ASF-be olvasztott felügyeletek tagjaira vonatkozik. Közöttük Biró Albinra, a biztosítási felügyelet volt RMDSZ-es tagjára, akinek 230 ezer eurós végkielégítését Ponta külön is kifogásolta. Ennek ellenére tegnap Biró ASF-tagságát is megszavazta a képviselőház, holott a kormányzó konzervatívok éppen a fájdalomdíj miatt élesen kifogásolták azt.
A demokrata-liberálisok (PDL) ugyanakkor bejelentették, alkotmánybíróságon támadják meg a rendeletet, mivel a felügyelet 11 fős vezetőtestületében az RMDSZ kivételével az ellenzéki pártok nem delegálhattak egyetlen képviselőt sem. Dan Radu Ruşanu, az ASF elnöke tegnap fontosnak tartotta megjegyezni, hogy miközben a biztosítási felügyelet volt vezetőjének 40 ezer eurós fizetése volt, a kormányrendelet megszabta, hogy az összevont felügyeletnél nem lehetnek magasabbak a bérek, mint a Román Nemzeti Banknál, Ruşanunak pedig havi 14 ezer eurós bért szabtak meg. Az eredeti tervekkel ellentétben az ASF vezetőtestülete nem 17, hanem 11 tagú lesz, hatan – közöttük Biró Albin – nem végrehajtó hatáskört kapnak, és havi illetményüket korábban 3600 euróban határozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!