
2013. április 03., 07:162013. április 03., 07:16
Az elemzés szerint a kenyér áfáját csakis abban az esetben lehet csökkenteni az év második felétől, ha a kormány más bevételi forrásokat keres, amelyből pótolható a várható hiány. A szaktárca elemzése szerint az intézkedés egyre nagyobb kiesést idézne elő az államkasszában: idén 635 millió lejes, jövőre 671 millió lejes, 2015-ben 707 millió lejes, 2016-ban pedig már 742 millió lejes hiányt okozna. Az illeték csökkentése ugyanakkor „elméletileg” fokozatosan mérsékelné az adócsalást, és növelné az adóbehajtás mértékét, a kormánynak azonban rövid távon mindenképpen plusz bevételi forrásra lenne szüksége a gazdasági egyensúly, valamint a nemzetközi hitelintézetekkel szemben vállalt költségvetési hiánycél megtartásához. Ilyen bevételi forrást azonban egyelőre nem találtak az illetékesek. Az elemzés szerint emiatt a pénzügyminisztérium a jelenlegi körülmények között nem tartja kivitelezhetőnek a kenyér előállításához szükséges teljes lánc – a gabona, a malomipar, illetve a pékségek – esetében tervezett áfacsökkentést.
Noha a dokumentumot Dan Manolescu pénzügyi államtitkár írta alá, a pénzügyminisztérium ennek nyilvánosságra hozása után cáfolta, hogy létezne efféle hivatalos okirat. „A kenyér általános forgalmi adójának csökkentése továbbra is a kormány prioritása, az intézkedéssel kapcsolatban pedig a pénzügyminisztérium semmiféle hivatalos dokumentumot nem bocsátott ki” – olvasható a szaktárca közleményében. Daniel Chiţoiu tárcavezető a Pro TV egyik adásában úgy nyilatkozott: nem ismeri a sajtóban megjelent okiratot. „Lehetséges, hogy a minisztérium valamely osztálya készítette belső használatra a felmérést, de biztosíthatom önöket, hogy az államkassza hiányára vonatkozó számadatok nem reálisak. Július elsejétől a kenyér adóját mindenképpen 9 százalékra csökkentjük” – hangsúlyozta a tárcavezető. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor az üggyel kapcsolatban hétfőn elmondta: a dokumentumot minden bizonnyal az áfacsökkentésben ellenérdekelt tábor állította össze. „Nagyon sokan nem szeretnék, ha sikerülne végrehajtani az intézkedést, emiatt a kormányban heves vita várható ezzel kapcsolatban. Az adócsökkentés azonban prioritás a kabinet számára, ezért az év második felében sor kerül rá” – hívta fel a figyelmet Ponta.
A malom- és sütőipar képviselői egyébként korábban adósztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem vezeti be minél hamarabb az adócsökkentést, elmondásuk szerint ugyanis az elmúlt évet több tízmillió eurós veszteséggel zárták. Az év végi adatok szerint ugyanakkor csak a kenyér esetében az adócsalás mértéke elérte az egy milliárd lejt.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.