
2013. április 03., 07:162013. április 03., 07:16
Az elemzés szerint a kenyér áfáját csakis abban az esetben lehet csökkenteni az év második felétől, ha a kormány más bevételi forrásokat keres, amelyből pótolható a várható hiány. A szaktárca elemzése szerint az intézkedés egyre nagyobb kiesést idézne elő az államkasszában: idén 635 millió lejes, jövőre 671 millió lejes, 2015-ben 707 millió lejes, 2016-ban pedig már 742 millió lejes hiányt okozna. Az illeték csökkentése ugyanakkor „elméletileg” fokozatosan mérsékelné az adócsalást, és növelné az adóbehajtás mértékét, a kormánynak azonban rövid távon mindenképpen plusz bevételi forrásra lenne szüksége a gazdasági egyensúly, valamint a nemzetközi hitelintézetekkel szemben vállalt költségvetési hiánycél megtartásához. Ilyen bevételi forrást azonban egyelőre nem találtak az illetékesek. Az elemzés szerint emiatt a pénzügyminisztérium a jelenlegi körülmények között nem tartja kivitelezhetőnek a kenyér előállításához szükséges teljes lánc – a gabona, a malomipar, illetve a pékségek – esetében tervezett áfacsökkentést.
Noha a dokumentumot Dan Manolescu pénzügyi államtitkár írta alá, a pénzügyminisztérium ennek nyilvánosságra hozása után cáfolta, hogy létezne efféle hivatalos okirat. „A kenyér általános forgalmi adójának csökkentése továbbra is a kormány prioritása, az intézkedéssel kapcsolatban pedig a pénzügyminisztérium semmiféle hivatalos dokumentumot nem bocsátott ki” – olvasható a szaktárca közleményében. Daniel Chiţoiu tárcavezető a Pro TV egyik adásában úgy nyilatkozott: nem ismeri a sajtóban megjelent okiratot. „Lehetséges, hogy a minisztérium valamely osztálya készítette belső használatra a felmérést, de biztosíthatom önöket, hogy az államkassza hiányára vonatkozó számadatok nem reálisak. Július elsejétől a kenyér adóját mindenképpen 9 százalékra csökkentjük” – hangsúlyozta a tárcavezető. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor az üggyel kapcsolatban hétfőn elmondta: a dokumentumot minden bizonnyal az áfacsökkentésben ellenérdekelt tábor állította össze. „Nagyon sokan nem szeretnék, ha sikerülne végrehajtani az intézkedést, emiatt a kormányban heves vita várható ezzel kapcsolatban. Az adócsökkentés azonban prioritás a kabinet számára, ezért az év második felében sor kerül rá” – hívta fel a figyelmet Ponta.
A malom- és sütőipar képviselői egyébként korábban adósztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem vezeti be minél hamarabb az adócsökkentést, elmondásuk szerint ugyanis az elmúlt évet több tízmillió eurós veszteséggel zárták. Az év végi adatok szerint ugyanakkor csak a kenyér esetében az adócsalás mértéke elérte az egy milliárd lejt.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.