2012. április 17., 09:082012. április 17., 09:08
Az euróalapú bankbetétek esetében a különböző pénzintézetek havonta 0,5 és 2 eurós kezelési költséget igényelnek az ügyfelektől, ez évente 12, illetve 24 eurós költséget jelent. A kliensnek emellett a kamatjövedelem 16 százalékát kell kifizetnie adóként az államnak, abban az esetben pedig, ha az ügyfél nem veszi ki a pénzösszeget a futamidő lejártáig, a bankbetét 0,5 százalékát kell kifizetnie banki illetékként.
Egy 500 euró értékű bankbetét esetében így egy 3,5 százalékos kamat évi 17,5 eurót jelent, az adó kifizetése után ez az öszszeg 14,5 euró marad. Ha hozzáadjuk az éves 12 eurós kezelési költséget, az ügyfélnek 2,5 eurós többlete lesz az eredeti összegen felül, ez pedig egyenlő azzal a banki illetékkel, amelyet a futamidő lejárta előtt ki nem vett összegek után köteles fizetni a kliens. Bizonyos pénzintézetek ugyanakkor nem számolnak fel kezelési költséget, emellett néhány napos határidőt is biztosítanak, amely alatt a pénzösszeget illeték nélkül ki lehet venni.
A legmagasabb értékű, havonta 2 eurós kezelési költséget egyébként az UniCredit Ţiriac Bank igényli, a CEC Bank és a Transilvania Bank pedig ezzel szemben nem kér banki illetéket ügyfeleitől. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) esetében 0,8 eurós, míg a BRD esetében 0,7 eurós költséget kell fizetni a bankbetét kezeléséhez.
A bankok egyébként az elmúlt időszakban, a gazdasági válság hatására vezettek be új vagy magasabb banki illetékeket, illetve változtattak a szolgáltatások díjszabásain, az utóbbi időben ugyanis jelentősen csökkent a hitelt igénylők száma, így a pénzintézetek kénytelenek voltak más jövedelemforrásokat keresni.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.