Megoszlanak a vélemények a minimálbérhez adómentesen hozzácsapható 200 lejről

A szaktárca szerint az adómentesség szavatolásának célja az árrobbanás negatív társadalmi hatásainak az ellensúlyozása. A 200 lejes adómentes „pluszpénz” ugyanakkor a tervezet szerint azoknak az újonnan alkalmazott személyeknek is adható, akiket a jogszabály hatályba lépésétől 2022. december 31-éig terjedő időszakban vesznek fel.

A jogszabályjavaslat indoklásában megfogalmazottak szerint az adómentes 200 lejes emelés június elseje és december 31-e között 326 millió lejes mínuszt jelent a 2022-es évi állami költségvetés számára a be nem folyó jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások révén.

Nem kötelező, de előnyös

A jövedelmek kifehérítését emelte ki előnyként Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adótanácsadó, amikor a tervezetről kérdeztük. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a tervezetet látták, a véglegesített jogszabály ettől még különbözhet.

A szakértő úgy értékeli, a vállalkozók kihasználják majd ezt a lehetőséget, hiszen az alkalmazott nettó 200 lejjel többet kap, mint a nettó minimálbér, a cégtulajdonos pedig hivatalosan és adómentesen odaadhatja ezt az összeget. Bekerül a fizetési költségek közé, tehát elszámolható, nem kell a vállalkozónak feketén a zsebébe nyúlnia, például az osztalékából jutalmaznia az alkalmazottait, hanem a cég pénzéből, elszámolhatóan megteheti. Debreczeni János kifejtette, karácsonyra, húsvétra is adhatnak a munkaadók most már legtöbb 300 lejnyi ajándékpénzt adómentesen az alkalmazottaknak, a cégek nagy része ki is használja ezt a lehetőséget. „Hasonló a helyzet ezzel a tervezettel is: nem kötelező, de előnyös” – összegezte az adószakértő.

Csak kifehéríti a szürkét?

Bong Vilmos, az Alfa Kartell Szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke viszont nem tartja valószínűnek, hogy ez az intézkedés többletjövedelmet jelent majd az embereknek. Mint a Krónika kérdésére közölte, ő maga arra számít, hogy csak ritka esetben élnek majd ezzel a lehetőséggel a vállalkozók, hiszen az energiaárak elszálltak, sőt várhatóan tovább emelkednek, így a munkaadók lehetőségei a béremelésre nagyon beszűkültek.

„Ilyen körülmények között odadobnak egy ilyen segítségnek tűnő jogszabályt, a hatása közben a nullához közelít, hiszen rábízzák a munkaadókra, hogy megadja, vagy sem ezt a plusz adómentes összeget” – fogalmazta meg a szakszervezeti elnök.

de ez sem történik meg minden esetben, hiszen ez a jogszabály csak egy meghatározott időszakra érvényes, és feltevődik kérdés, hogy mi történik miután lejár a hatálya.

„Ha már nem lesz érvényben az adómentesség, visszavehetik a 200 lejt, és újra odaadják feketén, kockáztatva, hogy ez felkelti az ellenőrző hatóságok gyanúját. A munkáltatók érzékelhetik úgy, hogy felszínre akarnak hozni bizonyos fekete jövedelmeket, és emiatt óvatosabbak lesznek” – értékelt a szakszervezeti vezető.

Bong Vilmos kifejtette, kutyaszorítóba került a munkaadó és a munkavállaló is, a folyamatosan növekvő infláció ellenére nem lehet béreket emelni, a minimálbér emelését sem követelhetik, mert a vállalkozók már nem tudnak kigazdálkodni több pénzt a fizetésekre, és félő, hogy ha erre kötelezik őket, kiskapukat keresnek, például a nyolcórás helyett csak négyórás munkaszerződéseket kötnek.

„Sorozatosan elhibázott, vagy meg nem hozott döntések következményeként kerültünk ilyen helyzetbe. Nem kellett volna magánosítani az energiahordozókkal kereskedő cégeket, melyek nem tesznek egyebet, csak számlákat írnak, miután megveszik az állami vállalatnál megtermelt energiát. Hiába erőltetjük a béremelést, ha arra nincs lehetőség.

Hiányzik a folytonosság, a kommunikáció, a társadalmi partnerek között, a mindenkori román kormány hiányossága, hogy még néhány hónapra sem tud felvázolni egy jövőképet a lakosságnak. Nálunk rendszerint az történik, hogy meghoznak egy döntést, majd egy hónap múlva magyarázkodnak, hogy erre miért volt szükség” – részletezte Bong Vilmos.