
Mit dob a gép? Adómentes 200 lejes fizetésemelést tehetnek lehetővé júniustól
Fotó: Jakab Mónika
A munkaadók számára mindenképpen előnyös lehet, ha hivatalosan, adómentesen oda tudnak adni még 200 lejt a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazottaknak – véli a lapunk által megszólaltatott adótanácsadó, azonban a szakszervezet képviselője szkeptikus annak kapcsán, hogy ezzel valóban nő az emberek jövedelme. Meglátása szerint a tervezett intézkedés a legjobb esetben is csak az eddig szürkén vagy feketén juttatott pénzeket fehéríti ki.
A mindenki számára válságos helyzetre kidolgozott gazdasági mentőcsomag része az a törvénytervezet, amely lehetővé tenné, hogy a munkáltatók úgy emeljék 200 lejjel a minimálbérrel alkalmazott dolgozóik fizetését, hogy az emelés értéke után senkinek se kelljen adóznia.
A szaktárca szerint az adómentesség szavatolásának célja az árrobbanás negatív társadalmi hatásainak az ellensúlyozása. A 200 lejes adómentes „pluszpénz” ugyanakkor a tervezet szerint azoknak az újonnan alkalmazott személyeknek is adható, akiket a jogszabály hatályba lépésétől 2022. december 31-éig terjedő időszakban vesznek fel.
A jogszabályjavaslat indoklásában megfogalmazottak szerint az adómentes 200 lejes emelés június elseje és december 31-e között 326 millió lejes mínuszt jelent a 2022-es évi állami költségvetés számára a be nem folyó jövedelemadó és társadalombiztosítási hozzájárulások révén.
A jövedelmek kifehérítését emelte ki előnyként Debreczeni János sepsiszentgyörgyi adótanácsadó, amikor a tervezetről kérdeztük. Hangsúlyozta, hogy egyelőre csak a tervezetet látták, a véglegesített jogszabály ettől még különbözhet.
A szakértő úgy értékeli, a vállalkozók kihasználják majd ezt a lehetőséget, hiszen az alkalmazott nettó 200 lejjel többet kap, mint a nettó minimálbér, a cégtulajdonos pedig hivatalosan és adómentesen odaadhatja ezt az összeget. Bekerül a fizetési költségek közé, tehát elszámolható, nem kell a vállalkozónak feketén a zsebébe nyúlnia, például az osztalékából jutalmaznia az alkalmazottait, hanem a cég pénzéből, elszámolhatóan megteheti. Debreczeni János kifejtette, karácsonyra, húsvétra is adhatnak a munkaadók most már legtöbb 300 lejnyi ajándékpénzt adómentesen az alkalmazottaknak, a cégek nagy része ki is használja ezt a lehetőséget. „Hasonló a helyzet ezzel a tervezettel is: nem kötelező, de előnyös” – összegezte az adószakértő.
Bong Vilmos, az Alfa Kartell Szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke viszont nem tartja valószínűnek, hogy ez az intézkedés többletjövedelmet jelent majd az embereknek. Mint a Krónika kérdésére közölte, ő maga arra számít, hogy csak ritka esetben élnek majd ezzel a lehetőséggel a vállalkozók, hiszen az energiaárak elszálltak, sőt várhatóan tovább emelkednek, így a munkaadók lehetőségei a béremelésre nagyon beszűkültek.
„Ilyen körülmények között odadobnak egy ilyen segítségnek tűnő jogszabályt, a hatása közben a nullához közelít, hiszen rábízzák a munkaadókra, hogy megadja, vagy sem ezt a plusz adómentes összeget” – fogalmazta meg a szakszervezeti elnök.
de ez sem történik meg minden esetben, hiszen ez a jogszabály csak egy meghatározott időszakra érvényes, és feltevődik kérdés, hogy mi történik miután lejár a hatálya.
„Ha már nem lesz érvényben az adómentesség, visszavehetik a 200 lejt, és újra odaadják feketén, kockáztatva, hogy ez felkelti az ellenőrző hatóságok gyanúját. A munkáltatók érzékelhetik úgy, hogy felszínre akarnak hozni bizonyos fekete jövedelmeket, és emiatt óvatosabbak lesznek” – értékelt a szakszervezeti vezető.
Bong Vilmos kifejtette, kutyaszorítóba került a munkaadó és a munkavállaló is, a folyamatosan növekvő infláció ellenére nem lehet béreket emelni, a minimálbér emelését sem követelhetik, mert a vállalkozók már nem tudnak kigazdálkodni több pénzt a fizetésekre, és félő, hogy ha erre kötelezik őket, kiskapukat keresnek, például a nyolcórás helyett csak négyórás munkaszerződéseket kötnek.
„Sorozatosan elhibázott, vagy meg nem hozott döntések következményeként kerültünk ilyen helyzetbe. Nem kellett volna magánosítani az energiahordozókkal kereskedő cégeket, melyek nem tesznek egyebet, csak számlákat írnak, miután megveszik az állami vállalatnál megtermelt energiát. Hiába erőltetjük a béremelést, ha arra nincs lehetőség.
Hiányzik a folytonosság, a kommunikáció, a társadalmi partnerek között, a mindenkori román kormány hiányossága, hogy még néhány hónapra sem tud felvázolni egy jövőképet a lakosságnak. Nálunk rendszerint az történik, hogy meghoznak egy döntést, majd egy hónap múlva magyarázkodnak, hogy erre miért volt szükség” – részletezte Bong Vilmos.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
szóljon hozzá!