Hat bank beleegyezne a frankhitelek átváltásába

Olteanu elmondása szerint a Bancpost, a Volksbank, a Piraeus Bank, a Raiffeisen, a Banca Românească és az OTP is „beadja a derekát\" az átváltást illetően.

Kedden egyébként a képviselőház költségvetési bizottsága jelezte, jövő szerdai ülésére várja a jegybank „legfelsőbb szintű képviselőit”, hogy számot adjanak a svájcifrank-hitelesek válságának kezelésében tett intézkedéseikről, arról, hogy miről tárgyaltak a kereskedelmi pénzintézetekkel, s milyen eredményekre jutottak.

Mentik a menthetőt

A Banca Românească eközben csatlakozott az ideiglenes megoldásként könnyítéseket bevezető pénzintézetek sorába, a görög kézben levő bank hétfő délután bejelentette, hogy svájcifrank-hiteles ügyfelei három hónapig az eddiginél mintegy 0,8 százalékkal alacsonyabb kamattal törleszthetik svájci frankban felvett hiteleiket. 

A bank a következő három hónapban a jelenleg -0,954 százalékon (negatív tartományban) lévő frank Libor-kamatlábat veszi alapul, egészen addig, amíg a londoni piacon közzéteszik a frank globális irányadó bankközi kamatlábának új értékét.

Erőre kapott a lej

Jó hírrel szolgált kedden a Román Nemzeti Bank (BNR) a svájcifrank-hitelesek számára, amikor 13 órakor bejelentette referencia-árfolyamát: valamennyi fontosabb külföldi devizához képest valamelyest erőre kapott ugyanis a román fizetőeszköz.

A svájci frankhoz képest 1,3 százalékkal lett erősebb a lej, a hivatalos árfolyam 4,4269 lej/frankra esett vissza –ez volt a második csökkenés a pénteki, történelmi mélypontnak számító 4,5817-es szinthez képest.
Az egységes európai fizetőeszköz 0,91 banival lett olcsóbb, a referencia-árfolyam 4,4709 lej/euróra esett vissza az előző napi 4,48-as szinthez viszonyítva.
Az amerikai dollár is veszített értékéből, a tegnapi 3,9644 lej/dolláros árfolyam 2,44 banival volt alacsonyabb a hétfői szintnél.

Mint ismeretes, eddig az OTP Bank Románia a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek, a Volksbank frankhitelesei három hónapig tavalyi árfolyamon fizethetik törlesztőrészleteiket, a Raiffeisen pedig a júniusban esedékes félszázalékos kamatcsökkentés előrehozásával próbált könnyíteni frankhitelesei helyzetén.

A Mediafax szerint a 75 ezer frankhiteles csaknem harmada azzal a Bancposttal kötött hitelszerződést, amely még semmilyen intézkedést nem jelentett be. A frankhitelesek 24 százaléka a Volksbanktól, 20 százaléka a Pireus Banktól, 11 százaléka a Raiffeisentől, 7 százaléka a Banca Romaneascától és két százaléka az OTP-től vett fel hitelt.

A hírügynökség értesülései szerint azonban az OTP esetében jegyzett adatok nem relevánsak, a pénzintézet az általa biztosított svájci frank alapú kölcsönök többségét egy hollandiai kirendeltségéhez helyezte ki.

Frankhitelt egyébként 2005 óta lehet felvenni a romániai bankokban, a BNR adatai szerint pedig 2008 végére az igényelt hitelek értéke elérte a 12 milliárd lejt, azaz a 4,5 milliárd svájci frankot az akkori 2,67-es lej/frank árfolyamon. November végén közel 10 milliárd lejnyi kiadott frankhitelt jegyeztek a pénzintézetek, ezek 98 százaléka meghaladta a 20 ezer lejt. A svájci frank alapú hitelek az összes kölcsön 4,5 százalékát teszik ki, ezek 3,8 százalékát magánszemélyek, 0,7 százalékát pedig cégek igényelték.

Tetemes veszteség

A Román Nemzeti Bank ugyanakkor kiszámolta, hogy közel 950 millió eurós – 4,3 milliárd lejes – vesztesége lesz annak a tizenegy hazai pénzintézetnek, amely svájci frank alapú kölcsönt adott az ügyfeleknek abban az esetben, ha a kormány lehetővé teszi, hogy a devizahiteleket a hitelszerződés megkötésekor érvényben lévő árfolyam alapján váltsák át lejre.

Svájc beavatkozik?
A svájci jegybank kész beavatkozni a devizapiacon, hogy lazítsa a monetáris politikát, miután a hónap közepén eltörölte az árfolyamküszöböt – közölte Jean-Pierre Danthine, a pénzintézet alelnöke. „Az árfolyamküszöbről való lemondás a monetáris politika szigorítását jelenti. Elfogadjuk ezt a tényt, de csak egy bizonyos pontig. Kategorikusan fel vagyunk készülve arra, hogy beavatkozzuk a devizapiacon” – fogalmazott az illetékes. Szerinte egyébként még egy időnek el kell telnie, amíg a piacok egyensúlyba kerülnek. Danthine ugyanakkor arra is kitért, hogy azért döntöttek az árfolyamküszöb eltörlése mellett, mivel az elkezdett több kockázattal járni, mint haszonnal. Mint ismeretes, a svájci jegybank január 15-én törölte el az euróval szembeni 1,20 frankban megállapított, 2011. szeptember 6. óta érvényes árfolyamküszöbét.

A körülbelül 75 ezer svájcifrank-hitelesnek a hivatalos bejelentések értelmében összesen mintegy 9,8 milliárd lejnyi törlesztőrészletet kellene kifizetniük.

Az előrejelzés elkészítésénél a központi jegybank nem vette figyelembe a kihelyezett hiteleket.

A Volksbank romániai leányvállalata – amelyet nemrég a Transilvania Bank vásárolt meg – egyébként már eddig is tetemes veszteséget könyvelhetett el a svájci frank alapú hitelek miatt.

A pénzintézet a gazdasági válságot megelőző időszakban rengeteg frankhitelt biztosított az ingatlanszektorban, tulajdonképpen ez a meggondolatlan akció jelentette bukásának fő okát is.

Az agresszív hitelezés miatt a Volksbank több ezer peres ügyben érintett, átlagban pedig minden tíz bírósági ügyből nyolcat elveszít az ügyfelek javára.

A rosszul teljesítő hitelek miatt a bank az elmúlt négy évben több mint 1,75 milliárd lejnyi veszteséget jegyzett.

Nincs előrelépés a magáncsőd ügyében

A devizahitelek lejre történő átváltása mellett a kormány egy másik kezdeményezéssel, a magáncsőd intézményének bevezetésével próbálja menteni az adósokat. Miután a magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó tervezetet a szenátus egyhangúlag elfogadta, a dokumentumot jelenleg a képviselőház szakbizottságai tárgyalják.

A várt ütemnél azonban lényegesen lassabban haladnak a megbeszélések: miközben úgy volt, hogy a héten már akár a plénum elé kerülhet a költségvetési és a jogi bizottság véleményezése, immár biztos, hogy erre nem kerül sor. A költségvetési ügyekkel foglalkozó testület keddi ülését például meg sem tudták tartani, mivel a 34 tagból mindössze 15-en jelentek meg, ami pedig nem elég a döntéshozatalhoz.

Amint arról beszámoltunk, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kormánynak, a BNR-nek és több minisztériumnak küldött levelében ismételten jelezte: „aggodalomra ad okot”, hogy a Ponta-kabinet megfelelő előkészületek nélkül léptetné hatályba a tervezetet. Victor Ponta miniszterelnök hétfőn még szűkszavúan nyilatkozott az IMF leveléről, este a România TV adásában azonban már elismerte, hogy a nemzetközi hitelező hatástanulmány elkészítésére szólította fel a kormányt.

A kormányfő korábban azt mondta: ő ugyan nem látta az IMF által küldött levelet, de amennyiben a valutaalap illetékesei tárgyalni akarnak az ügyben, azt a parlamenttel kell megtenniük. A miniszterelnök ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatja a magáncsődre vonatkozó elképzelést, de arra a kérdésre, hogy megszavazza-e a tervezetet, úgy nyilatkozott: előbb látnia kell a végső szöveget.