2012. június 20., 09:452012. június 20., 09:45
A találkozót megnyitva Felipe Calderón mexikói elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az értekezlet fontos szerepet kap a világot sújtó legsúlyosabb problémák megoldásában. „Rajtunk van a világ szeme” – hangoztatta Calderón, aki arról is beszélt, hogy a világ számos térségében rendkívül komolyra fordult a helyzet a súlyos gazdasági problémák miatt. Reményét fejezte ki, hogy a Los Cabos-i csúcstalálkozó résztvevői kidolgoznak egy hosszú távú cselekvési tervet a világ fenntartható fejlődése érdekében.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozat elfogadásával ér majd véget, de több hírügynökség már idézett a dokumentum tervezetéből. Eszerint a G20-ak egyetértenek abban, hogy fokozni kell erőfeszítéseiket a gazdasági növekedés fellendítése és a munkahelyek létrehozása érdekében. Ezt tekintik a legfontosabb célnak, s elérése érdekében kidolgoznak egy növekedési és munkahely-teremtési cselekvési tervet.
A dokumentum szerint a G20-ak euróövezetbeli tagországai feltétlenül megvédik az eurót a pénzpiaci támadásoktól, mindent megtesznek az euróövezet egységének és stabilitásának megőrzése érdekében, hogy fellendítsék a pénzpiacokat. A csoport sürgeti az eurózóna országait, szakítsák meg azt az önmagába visszatérő folyamatot, hogy a bankok válsága átterjed a kormányokra, majd ismét visszacsap a pénzügyi szférára.
A G20-ak üdvözlik az euróövezeti állandó mentőalap létrehozását, és a bankok szigorúbb felügyelete és a pénzügyi konszolidáció érdekében tett intézkedéseket. „Tejes mértékben támogatjuk a gazdasági és monetáris unió létrehozása felé mutató euróövezeti lépéseket” – áll a zárónyilatkozat tervezetében.
A csúcsértekezlet előtt elhangzott politikusi nyilatkozatokban nagy hangsúlyt kapott az előző napon megtartott megismételt görögországi parlamenti választás. Az államvezetők azt az elvárást fogalmazták meg, hogy az Európa-párti erők mihamarabb alakítsanak kormányt.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.