2008. december 01., 22:302008. december 01., 22:30
A könyv központi állítása, hogy az események megértéséhez új paradigmára, gondolkodási keretre van szükség. Soros szerint „az eddig uralkodó paradigmáról – az egyensúlyelméletről és annak politikai megfelelőjéről, a piaci fundamentalizmusról – nem pusztán az derült ki, hogy képtelen a jelenlegi helyzetet megmagyarázni, hanem egyenesen ez a modell okolható a körülöttünk lévő káoszért”. Soros abból indul ki, hogy a gazdasági szereplők gondolkodása kettős szerepet tölt be. „Egyrészt igyekeznek megérteni helyzetüket, amit én kognitív funkciónak neveztem el. Másrészt viszont változtatni szeretnének az eseményeken, ami pedig már a részt vevő (manipulációs) funkció lényege. Noha a két funkció ellentétes irányú, bizonyos körülmények között egymással is kölcsönhatásba lépnek. Ezt a kölcsönhatást nevezem reflexivitásnak” – véli Soros. A könyv első részében a szerző megkísérli feltárni e kölcsönhatás természetét, majd a második részben az így nyert összefüggések fényében vizsgálja a jelenlegi gazdasági válságot. A könyvet különösen érdekessé teszi, hogy Soros György nemcsak az elméleti szakember szemüvegén keresztül, hanem pénzügyi alapkezelőként szerzett tapasztalataira is nagyban építve tekint az eseményekre.
A piacgazdaság változásának iramát tekintve nem meglepő, hogy a könyv kérdések sorával zárul. Soros György többek között felveti a pénzpiacok szabályozásának és a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának kérdését, de ráirányítja a figyelmet a globális felmelegedés és a nukleáris fegyverek terjedése által felvetett problémákra is. „Hogyan lehetne kialakítani egy jobb világrendet?” – teszi fel a központi kérdést a könyv legvégén. Válaszok a közeljövő „pezsgő vitáiban” formálódhatnak – véli Soros, amelyekhez reményei szerint maga is aktívan hozzájárulhat. Sugár S. András, a Scolar Kiadó vezetője az MTI kérdésére elmondta: Soros Györgynek ez már az ötödik könyve, amelyet a Scolar kiad. „Soros György globális játékos, szavainak súlya van. Gondolatai tájolásai eligazítást jelenthetnek a döntéshozóknak” – mutatott rá a kiadás egyik motivációjára Sugár S. András. Hozzátette: a magyar származású üzletember műveinek magyarországi megjelentetését 1998-ban kezdték el, és a nagy sikerre való tekintettel a jövőben is folytatni kívánják.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok