
Fotó: Pixabay.com
Románia 2,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű (tonne of oil equivalent – toe) földgázt importált 2021 első 11 hónapjában, ami 67,4 százalékkal (1,008 millió toe) több az előző év azonos időszakában behozott mennyiségnél.
2022. január 16., 13:192022. január 16., 13:19
2022. január 16., 13:232022. január 16., 13:23
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által vasárnap közölt kimutatás szerint az országban kitermelt földgázmennyiség közel 6,6 millió tonna kőolaj-egyenértékre nőtt, ami 0,4 százalékkal (28 900 toe) alacsonyabb a 2020. január és november közötti időszakban kitermelt mennyiségnél.
Az intézmény az idei évre 7,475 millió toe termelést (plusz 1 százalék) és 2,795 millió toe behozatalt (plusz 20,5 százalék) prognosztizál.
Románia 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó energetikai stratégiája értelmében az ország földgáztermelése 2025-ben éri el a 132 terawattórás (TWh) csúcsot a Fekete-tengeri kitermelésnek köszönhetően, utóbb 2030-ra 96 TWh-ra, 2050-re pedig 65 TWh-ra csökken.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter többször azt hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy szinte teljes mértékű energetikai függetlenséget biztosíthat Romániának a Fekete-tenger alatt levő, Neptun Deep elnevezésű gázmező kitermelése. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy 2026-ban az osztrák OMV és a Romgaz román állami vállalat elkezdheti a földgáz kitermelését.
Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója azonban már tavaly arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a román parlament 2021-ben nem fogadja el az úgynevezett offshore mezők kitermelését szabályozó törvény módosítását, akkor a beruházók várhatóan csak 2023-ban döntenek a kitermelés sorsáról. A módosítást a bukaresti törvényhozás azóta se tűzte napirendre.

Csaknem teljesen függetlenné válhat energetikai szempontból Románia, ha a Romgaz és az OMV Petrom megkezdi a földgázkitermelést a Fekete-tenger talapzatából – nyilatkozta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!