
Fotó: Pixabay.com
Románia 2,503 millió tonna kőolaj-egyenértékű (tonne of oil equivalent – toe) földgázt importált 2021 első 11 hónapjában, ami 67,4 százalékkal (1,008 millió toe) több az előző év azonos időszakában behozott mennyiségnél.
2022. január 16., 13:192022. január 16., 13:19
2022. január 16., 13:232022. január 16., 13:23
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által vasárnap közölt kimutatás szerint az országban kitermelt földgázmennyiség közel 6,6 millió tonna kőolaj-egyenértékre nőtt, ami 0,4 százalékkal (28 900 toe) alacsonyabb a 2020. január és november közötti időszakban kitermelt mennyiségnél.
Az intézmény az idei évre 7,475 millió toe termelést (plusz 1 százalék) és 2,795 millió toe behozatalt (plusz 20,5 százalék) prognosztizál.
Románia 2019-2030 közötti időszakra vonatkozó energetikai stratégiája értelmében az ország földgáztermelése 2025-ben éri el a 132 terawattórás (TWh) csúcsot a Fekete-tengeri kitermelésnek köszönhetően, utóbb 2030-ra 96 TWh-ra, 2050-re pedig 65 TWh-ra csökken.
Virgil Popescu energiaügyi miniszter többször azt hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy szinte teljes mértékű energetikai függetlenséget biztosíthat Romániának a Fekete-tenger alatt levő, Neptun Deep elnevezésű gázmező kitermelése. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy 2026-ban az osztrák OMV és a Romgaz román állami vállalat elkezdheti a földgáz kitermelését.
Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója azonban már tavaly arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a román parlament 2021-ben nem fogadja el az úgynevezett offshore mezők kitermelését szabályozó törvény módosítását, akkor a beruházók várhatóan csak 2023-ban döntenek a kitermelés sorsáról. A módosítást a bukaresti törvényhozás azóta se tűzte napirendre.

Csaknem teljesen függetlenné válhat energetikai szempontból Románia, ha a Romgaz és az OMV Petrom megkezdi a földgázkitermelést a Fekete-tenger talapzatából – nyilatkozta Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!