Nehéz tervezni. A megyei jogú városok vezetői szerint a kormány elapasztja költségvetésüket
Fotó: Barabás Ákos
Kiszámíthatatlanságra, kizsákmányolásra panaszkodnak a romániai megyei jogú városok vezetői, akik amúgy arra számítanak, hogy a helyzet még rosszabbra fordulhat.
2018. november 26., 09:092018. november 26., 09:09
2018. november 26., 10:522018. november 26., 10:52
A kormány azt tervezi, hogy megdézsmálja az önkormányzatok költségvetését – kongatta meg a vészharangot a megyei jogú városok szövetsége. A napokban Robert Negoiţă, a szövetség elnöke, Bukarest 3. kerületének polgármestere és Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a szövetség ügyvezető elnöke közös sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet, hogy
mint tették az idén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónika megkeresésére kifejtette, a kiszámíthatatlanság a legnagyobb akadály, hiszen a települések közpolitikákat építettek az adórendszerre.
A megyei jogú városok szövetségének vezetői arról beszéltek, hogy legalább a személyi jövedelemadó 60 százalékát kellene megkapniuk ahhoz, hogy a bevételüket a 2017-es szinten tartsák. Bolojan szerint a kormány terve agresszió a helyi közigazgatás ellen, katasztrófát jelent a helyi költségvetéseknek, miközben Negoiţă azt fejtegette, hogy az önkormányzatok a kormány rabszolgáivá válnak. Mint rámutattak,
Az elöljárók ugyanakkor úgy értesültek, hogy a kormány több pénzt adna a megyei tanácsoknak, ám ezzel nem értenek egyet, hiszen a megyei önkormányzatok általában a kisebb településeket támogatják, azzal számolva, hogy a városoknak amúgy is több a bevételük. „A pénz leosztásának ez a rendszere nem tisztességes, hiszen a bevétel 75-80 százalékát a nagyvárosokban termelik, és mégis ezeket ítélnék visszafejlődésre” – mondta Negoiţă. A megyei jogú városok vezetői egyeztettek a kérdésben a kormánnyal, abban bíznak, hogy sikerül megoldást találni.
„A kormány hitelt kínál. De ha idén kölcsönből orvosoljuk a hiányosságokat, és jövőre szintén, akkor két év múlva teljesen eladósodunk. Nincs az rendben, hogy teljesen ki legyünk szolgáltatva a kormánynak, nincs rendben, hogy Nagyvárad, Szatmárnémeti vagy Suceava polgármesterének folyamatosan Bukarestben a kormánytól kell kéregetnie. Ennél fontosabb dolgaink is vannak. Adjuk meg az Európában szavatolt helyi autonómiát, de autonómia finanszírozás nélkül nincs” – részletezte a bukaresti politikus.
Ilie Bolojan arra emlékeztetett, hogy a korábbi kormányok szavatolták a stabilitást, amikor az egy településen befolyt személyi jövedelemadó 41,75 százalékát helyben hagyták. Ám tavaly az adót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, a 40 százalékos csökkentés pedig hatalmas kiesést jelentett a helyi büdzsékben, amit csak részben kompenzáltak. Akkor azt ígérték, hogy ez csak átmeneti intézkedés, ám a napokban a pénzügyminisztérium vezetőivel tárgyaltak, és kiderült,
A szövetség javaslata szerint az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadó legkevesebb 60 százalékát kellene megkapniuk. Bolojan szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy adataik szerint idén 10 százalékkal kevesebb adó folyt be az államkasszába, mint tavaly. Arra is kitért, hogy az Európai Parlament által megszavazott, a román kormány és parlament jogállamisághoz való viszonyulását élesen elítélő határozat közvetlenül befolyásolhatja az önkormányzatokat, hiszen a nagyvárosok európai támogatásokból tudták az elmúlt években megháromszorozni a költségvetésüket.
Antal Árpád kérdésünkre a kiszámíthatatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Sepsiszentgyörgy polgármestere azt emelte ki, hogy egy normális országban, ha év végén nincs meg a jövő évi költségvetés, feloszlatják a parlamentet, és lemond a kormány, Romániában pedig az elmúlt harminc évben csak hébe-hóba fordult elő, hogy decemberben készen volt a büdzsé.
– részletezte a székelyföldi elöljáró. Hozzátette, „ha csak az orrunk hegyéig látunk”, ez is egy megoldás, de nem méltányos, hiszen a GDP 75 százalékát a megyei jogú városok fizetik be.
„A községeket is kell támogatni, van bennünk szolidaritás, de eljutottunk oda, hogy a közigazgatásilag a városokhoz tartozó falvak állapota egyre rosszabb, mert ezek fejlesztésére nem lehet pályázni, forrásokat lehívni” – fogalmazta meg Antal Árpád, aki szerint a kiszámíthatatlanság a legnagyobb a probléma, hiszen az önkormányzatok közpolitikákat építettek az adórendszerre. Például Sepsiszentgyörgyön adókedvezményben részesül az a cég, amely az átlagnál nagyobb bért ad az alkalmazottainak, ám úgy számoltak, hogy ez a visszaosztott személyi jövedelemadóból megtérül, aztán a kormány áthúzta a számításaikat. „Még nem tartunk ott, hogy lakatot kell tenni a városokra, de Sepsiszentgyörgy idén kétmillió eurót veszített, ami brutálisan sok pénz. Az elmúlt tíz évben mindig a legrosszabb forgatókönyvvel számoltunk, így az elfogadott és végrehajtott költségvetés között pozitív volt a különbség, de már csak a Jóistenben bízunk” – mondta Antal Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!