mint tették az idén. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Krónika megkeresésére kifejtette, a kiszámíthatatlanság a legnagyobb akadály, hiszen a települések közpolitikákat építettek az adórendszerre.

Agresszió és katasztrófa

A megyei jogú városok szövetségének vezetői arról beszéltek, hogy legalább a személyi jövedelemadó 60 százalékát kellene megkapniuk ahhoz, hogy a bevételüket a 2017-es szinten tartsák. Bolojan szerint a kormány terve agresszió a helyi közigazgatás ellen, katasztrófát jelent a helyi költségvetéseknek, miközben  Negoiţă azt fejtegette, hogy az önkormányzatok a kormány rabszolgáivá válnak. Mint rámutattak,

A megyéknek mehet a pénz

Az elöljárók ugyanakkor úgy értesültek, hogy a kormány több pénzt adna a megyei tanácsoknak, ám ezzel nem értenek egyet, hiszen a megyei önkormányzatok általában a kisebb településeket támogatják, azzal számolva, hogy a városoknak amúgy is több a bevételük. „A pénz leosztásának ez a rendszere nem tisztességes, hiszen a bevétel 75-80 százalékát a nagyvárosokban termelik, és mégis ezeket ítélnék visszafejlődésre” – mondta Negoiţă. A megyei jogú városok vezetői egyeztettek a kérdésben a kormánnyal, abban bíznak, hogy sikerül megoldást találni.

A kölcsön nem megoldás

„A kormány hitelt kínál. De ha idén kölcsönből orvosoljuk a hiányosságokat, és jövőre szintén, akkor két év múlva teljesen eladósodunk. Nincs az rendben, hogy teljesen ki legyünk szolgáltatva a kormánynak, nincs rendben, hogy Nagyvárad, Szatmárnémeti vagy Suceava polgármesterének folyamatosan Bukarestben a kormánytól kell kéregetnie. Ennél fontosabb dolgaink is vannak. Adjuk meg az Európában szavatolt helyi autonómiát, de autonómia finanszírozás nélkül nincs” – részletezte a bukaresti politikus.

Ilie Bolojan arra emlékeztetett, hogy a korábbi kormányok szavatolták a stabilitást, amikor az egy településen befolyt személyi jövedelemadó 41,75 százalékát helyben hagyták. Ám tavaly az adót 16 százalékról 10 százalékra csökkentették, a 40 százalékos csökkentés pedig hatalmas kiesést jelentett a helyi büdzsékben, amit csak részben kompenzáltak. Akkor azt ígérték, hogy ez csak átmeneti intézkedés, ám a napokban a pénzügyminisztérium vezetőivel tárgyaltak, és kiderült,

A szövetség javaslata szerint az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadó legkevesebb 60 százalékát kellene megkapniuk. Bolojan szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy adataik szerint idén 10 százalékkal kevesebb adó folyt be az államkasszába, mint tavaly. Arra is kitért, hogy az Európai Parlament által megszavazott, a román kormány és parlament jogállamisághoz való viszonyulását élesen elítélő határozat közvetlenül befolyásolhatja az önkormányzatokat, hiszen a nagyvárosok európai támogatásokból tudták az elmúlt években megháromszorozni a költségvetésüket.

Veszélyes
a kiszámíthatatlanság

Antal Árpád kérdésünkre a kiszámíthatatlanság veszélyeire hívta fel a figyelmet. Sepsiszentgyörgy polgármestere azt emelte ki, hogy egy normális országban, ha év végén nincs meg a jövő évi költségvetés, feloszlatják a parlamentet, és lemond a kormány, Romániában pedig az elmúlt harminc évben csak hébe-hóba fordult elő, hogy decemberben készen volt a büdzsé.

– részletezte a székelyföldi elöljáró. Hozzátette, „ha csak az orrunk hegyéig látunk”, ez is egy megoldás, de nem méltányos, hiszen a GDP 75 százalékát a megyei jogú városok fizetik be.

„A községeket is kell támogatni, van bennünk szolidaritás, de eljutottunk oda, hogy a közigazgatásilag a városokhoz tartozó falvak állapota egyre rosszabb, mert ezek fejlesztésére nem lehet pályázni, forrásokat lehívni” – fogalmazta meg Antal Árpád, aki szerint a kiszámíthatatlanság a legnagyobb a probléma, hiszen az önkormányzatok közpolitikákat építettek az adórendszerre. Például Sepsiszentgyörgyön adókedvezményben részesül az a cég, amely az átlagnál nagyobb bért ad az alkalmazottainak, ám úgy számoltak, hogy ez a visszaosztott személyi jövedelemadóból megtérül, aztán a kormány áthúzta a számításaikat. „Még nem tartunk ott, hogy lakatot kell tenni a városokra, de Sepsiszentgyörgy idén kétmillió eurót veszített, ami brutálisan sok pénz. Az elmúlt tíz évben mindig a legrosszabb forgatókönyvvel számoltunk, így az elfogadott és végrehajtott költségvetés között pozitív volt a különbség, de már csak a Jóistenben bízunk” – mondta Antal Árpád.