2008. június 23., 00:002008. június 23., 00:00
amelynek következtében jelentősen megnőtt az importból származó gáz ára. Ennek egyenes következménye az elektromos energia drágulása, mivel a szolgáltatók így tudják előteremteni a gáz árának növekedése miatt előállt többletköltségekre a pénzt. Az ANRE 10 százalékos drágulást irányzott elő július 1-jétől, viszont a szolgáltatók ennél többet szeretnének elérni, az eddigi veszteségeik fedezése végett. A bukaresti ELCEN Részvénytársaság 24 százalékos drágulást szeretne kicsikarni a hatóságtól, különben kénytelen leállítani a gázvásárlást, ami a termelés jelentős visszaesését jelenti. Az elektromos energia legutóbb tavaly áprilisban drágult, majd ősszel is szóba került az áremelés a nyári szárazság következtében. A cernavodăi atomerőmű második reaktorának beindításával akkor sikerült pótolni a veszteségeket.
Mint arról beszámoltunk, a múlt héten az E.ON és a Distrigaz Sud földgázszolgáltató is 25 százalékos áremelés jóváhagyását kérte az ANRE-től. Az intézmény árszabályozó bizottsága csütörtökön ül össze megvitatni a kérdést, de előzetes információk szerint legfeljebb az árak 20 százalékkal történő növelését hagyhatja jóvá. Hírügynökségi információk szerint az ANRE berkein belül többen úgy vélik, hogy a 15 százalékot meghaladó drágítás az infláció megugrásához vezethet. A gáz jelentős drágulását viszont valamelyest kompenzálhatja az élelmiszerek árának várható csökkenése – állítják ugyanazok a források. Az ANRE legutóbb áprilisban hagyta jóvá a gáz drágítását 8,65 százalékkal. A hatóság előreláthatólag szintén csütörtökön elemzi az elektromos energia árának módosítását is.
Időközben Iulian Iancu, a képviselőház iparügyi bizottságának elnöke a szolgáltatókkal folytatott tárgyalását követően úgy értékelte: a hatóságnak a nagymértékű veszteségek miatt jóvá kell hagynia az áremelést. Az ANRE, valamint a bukaresti önkormányzat szakértői a kijelentésre reagálva elmondták: nem lenne szükség az áremelésre, amennyiben a parlament érdemben módosítana a jelenlegi vonatkozó törvényes kereten.
Elsejétől drágul a cigaretta
Átlagban 40 banival kerül többe egy csomag cigaretta július elsejétől a termékre kirótt luxusadó növekedése miatt. A jövő hónap elejétől érvényes áremelés Románia azon kötelezettségének tudható be, amely értelmében az ezer szál cigarettára számolt illetéknek 2010-re el kell érnie a 74 eurót. A mostani drágítással 50 euróra nő ez az összeg. Számítások szerint ha a kormány betartja az ütemtervet, a dohánytermék ára 2008 végére elérheti a csomagonkénti 2 eurót. A kabinet szerint a mostani áremelés mintegy 500 millió lejes többletbevételt hoz az államkasszának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok