Megakadályoznák az energiaválság elmélyülését: a földgáz és az atomenergia is bekerülhet a fenntartható energiaforrások sorába

Németország és Franciaország a két tábor élén

„Az EP nem módosíthatja a rendeletet, igennel vagy nemmel lehet szavazni, ezért vitákra mindenképpen számítani lehet. A legrosszabb, amikor ideológiai szempontból közelítenek meg technikai kérdéseket, viszont egyértelmű, hogy valamiből biztosítani kell a növekvő energiaszükségleteket” – fogalmazott a politikus. Felidézte, a taxonómiarendelet most épp egybeesik az energiaárak emelkedésével, de az előzményei ennél korábbra nyúlnak vissza, amikor még sejteni sem lehetett, hogy bekövetkezik a pandémia, vagy hogy ilyen mértékben elszállnak az energiaárak.

Ez azért fontos, mert a befektetőkre nyomás nehezedik a közvélemény részéről, amely általában a zöldítés, a környezetkímélő energiaforrások mellett foglal állást, és így nehéz elfogadtatni például a szénbányászathoz kötődő beruházásokat. A taxonómia tehát listázza a környezetkímélő energiákat, a nap-, szélenergia, a vízi erőművek egyértelműen rajta vannak, két vitatott terület maradt: a földgáz és az atomenergia.

Több mint tíz évvel ezelőtt, amikor Németországban a zöld pártok kezdtek befolyást nyerni, egyik javaslatuk az volt, hogy ki kell iktatni az atomenergiát, mert nem biztonságos. A fukusimai atomerőmű-baleset erre ráerősített, Angela Merkel akkori kancellár felvállalta, hogy Németország kiiktatja az atomenergiát, így már nagyon kevés atomerőmű maradt, és azokat is bezárják 2025-ig.
Winkler Gyula hangsúlyozta:

„Németországban ez egy ideológiai döntés volt, ehhez több tagállam csatlakozott, azok a legkönnyebben, melyek nem rendelkeznek atomenergiával. Velük szemben áll egy befolyásos csoport, melyet Franciaország vezet, ahol sok atomreaktor van. Ők azzal érvelnek, hogy az atomerőmű nem bocsát ki káros anyagokat, valójában csak az elhasznált üzemanyag tárolása és semlegesítése jelent problémát, ugyanakkor valamiből biztosítani kell az egyre növekvő energiaszükségleteket. A földgáz esetében a kibocsátást csökkenteni lehet, ugyanakkor a földgázra átmeneti energiaforrásként tekintenek, hiszen ha egy széntüzelésű erőművet átállítanak földgázüzemelésre, csökkentik a kibocsátást” – magyarázta az európai parlamenti képviselő.

Hosszas ideológiai viták

Az energetikai átállást nem lehet pár év alatt végrehajtani – hívta fel ugyanakkor a figyelmet a képviselő. Rámutatott:

Kialakult a két nagy tábor, a keleti tagállamok – Románia, Magyarország, Bulgária – mindkettőt támogatják. „Az EB-re óriási nyomás nehezedett, műszaki tanulmányok alapján megtették a javaslatot, mely mindkét technológiát átmeneti üzemanyagként listázza, emeli be a taxonómiába. A műszaki vitákat tanulmányok alapján el lehet dönteni, az ideológiai viták sokkal nehezebbek, soha nem lehet meggyőzni egy zöld aktivistát, másrészt minden tagállam szuverén joga, hogy a saját energiakeverékéről döntsön. Hangosak lesznek az ideológiai viták, a  végén mindenki igennel vagy nemmel szavaz, ám úgy gondolom, az észszerűség győzni fog, elfogadó szavazás történik” – összegezte Winkler Gyula.

Romániának az atomenergia és a földgáz is szükséges

Románia szempontjából az atomenergia és a földgáz is hasznos, hiszen Cernavodán még lehetséges két atomerőmű megépítése, másrészt a mini-atomreaktorok iránt is érdeklődést mutat az ország. „Támogatom a rendelet megszavazását, hiszen ha az ország, Erdély érdekeit vesszük figyelembe, láthatjuk, nem érdekünk a gyors átállás, annak a lakosság lehet az egyik áldozata” – fogalmazta meg a politikus. Hozzátette,

Winkler Gyula bízik abban, hogy az atomenergia területén a következő időszakban lesznek hasznos tárgyalások, Romániában amerikai technológiával elindítják a miniatomreaktor-fejlesztést, erről már zajlanak az egyeztetések.

Másrészt Románia parlamentjében is meg kell születnie a döntésnek az altalajkincsek illetékeivel kapcsolatban, hogy megszűnjön az akadály a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt. „Ez a szavazás azért sürgős, mert a földgáz csak átmeneti üzemanyagként kerülhet be a taxonómiarendeletbe. Ha a fekete-tengeri kitermelésre a beruházást nem kezdik el egy-két éven belül, abba a helyzetbe kerülhet, hogy már nem lesz érdemes belevágni, hiszen nem lesz idő, hogy a befektetés megtérüljön, és nyereséget is termeljen. Ez gazdasági beruházás, nem nemzetpolitika. Ha a profit lehetősége megszűnik, senki nem fogja bevállalni  a beruházást, ezért sietni kell az illetékeket meghatározó törvénnyel” – szögezte le Winkler Gyula.