2012. május 17., 13:292012. május 17., 13:29
„Nőtt az egészségtelen táplálkozás miatti elhalálozások száma, ezért természetes, hogy a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében többletadó sújtsa őket. Emellett a sör alkohol tartalmú ital, így ahogy az összes többi szeszes italt is többletadó sújtja, természetes, hogy az alkoholos sör is ebbe a kategóriába tartozzék” – mutatott rá a miniszter.
A fast food-adó bevezetése már 2010-ben is fölmerült, ám akkor számos, ellentmondó véleményeket felvonultató nyilvános vitát követően lekerült a napirendről, a hivatalos álláspont szerint azért, mert nehéz lett volna gyakorlatba ültetni. Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter 2011 áprilisában azt mondta, az egészségügyi tárcának nem volt konkrét tervezete, csupán egy sajtótájékoztatón merült fel az adónem bevezetésének lehetősége, mint az államkassza bevételeinek növelését lehetővé tevő intézkedés. Akkor a tárca az országos egészségügyi programok finanszírozásának céljával vetette fel a fast food-adó bevezetésének ötletét. Adrian Streinu-Cercel egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy a nem ajánlott élelmiszerek listájára a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek és a szénsavas üdítők kerülhetnek fel, a tejtermékek, a hús, a pizza, a saorma és az ásványvíz azonban nem kerülne fel a lajstromba. Az élelmiszergyártók ugyanakkor jelezték: a fast food-adó bevezetése átlagosan húsz százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezne, emellett az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy 36 ezer embert kellene elbocsátani miatta.
| A „szenvedélyadónak” nevezett illetéket, amelyet Vasile Cepoi egészségügyi miniszter most a fejlett sörkultúrával rendelkező országokban élelmiszernek minősülő sörre is kiterjesztene, még 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a dohányáru és a szeszes italok fogyasztását. Utóbbi kategóriába azonban nem sorolták oda a bort és a sört. Az adó ezer szál cigarettánként tíz euró, illetve 2 euró egy liter tiszta alkoholra számítva. Az adó kivetése óta 2006 és 2012 január elseje között mintegy hétmilliárd lej folyt be az egészségügyi minisztérium kasszájába. Mindez évente mintegy egymilliárd lejes bevételt jelentett a tárcának, amelynek tavalyi költségvetése 4,4 milliárd lej volt, idén pedig 5,46 milliárd lejből gazdálkodhat. Az egészségügyi törvény értelmében a szenvedélyadóból befolyt összegeket az egészségügyi rendszer fejlesztésére, valamint országos egészségügyi programok finanszírozására kell fordítani. |
Vasile Cepoi egyébként nem csupán a gyorsételekre kivetendő adót említette az államkassza bevételeit növelő, tervezett intézkedések között. Így az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését is fölvetette, sőt annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy azt minden nyugdíjasnak is fizetnie kelljen a járulékot. Ezek kapcsán is leszögezte azonban, hogy bevezetésükhöz politikai döntés szükséges. Mint ismeretes, a Ponta-kormány épp szerdán döntötte el, hogy visszafizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, amelyet 2011 januárja óta egészségbiztosítási járulékként levontak a 740 lejnél kisebb illetményekből. Cepoi azt is fölvetette, hogy a diákok és egyetemi hallgatók ingyenes egészségbiztosítását fedező összeget az államkasszából kellene biztosítani.
Egy, az ExpertForum Egyesület és a Local American Working Group által készített jelentésre hivatkozva a miniszter leszögezte: Európában Románia költi a legkevesebb pénzt az egészségügyre. 2009-ben az erre a célra szánt források a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát tették ki. Cepoi kijelentette: az állami hozzájárulás jelentős mértékű az egészségügy finanszírozásában, de nagyobb átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség.
Leszögezte: pontosan rögzíteni kell, milyen szolgáltatásokat fedez az államkassza és az egészségbiztosítások. Fontosnak tartotta ugyanakkor az alternatív egészségbiztosítások lehetőségének a bevezetését. Kijelentette: a minimális szolgáltatási csomagnak csupán a súlyos problémák kezelését kellene magába foglalnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Látogatottsági adatok