2012. május 17., 13:292012. május 17., 13:29
„Nőtt az egészségtelen táplálkozás miatti elhalálozások száma, ezért természetes, hogy a fogyasztásuk visszaszorítása érdekében többletadó sújtsa őket. Emellett a sör alkohol tartalmú ital, így ahogy az összes többi szeszes italt is többletadó sújtja, természetes, hogy az alkoholos sör is ebbe a kategóriába tartozzék” – mutatott rá a miniszter.
A fast food-adó bevezetése már 2010-ben is fölmerült, ám akkor számos, ellentmondó véleményeket felvonultató nyilvános vitát követően lekerült a napirendről, a hivatalos álláspont szerint azért, mert nehéz lett volna gyakorlatba ültetni. Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter 2011 áprilisában azt mondta, az egészségügyi tárcának nem volt konkrét tervezete, csupán egy sajtótájékoztatón merült fel az adónem bevezetésének lehetősége, mint az államkassza bevételeinek növelését lehetővé tevő intézkedés. Akkor a tárca az országos egészségügyi programok finanszírozásának céljával vetette fel a fast food-adó bevezetésének ötletét. Adrian Streinu-Cercel egészségügyi államtitkár akkor azt mondta, hogy a nem ajánlott élelmiszerek listájára a túl sok zsírt tartalmazó élelmiszerek, a magas cukortartalmú édességek és a szénsavas üdítők kerülhetnek fel, a tejtermékek, a hús, a pizza, a saorma és az ásványvíz azonban nem kerülne fel a lajstromba. Az élelmiszergyártók ugyanakkor jelezték: a fast food-adó bevezetése átlagosan húsz százalékos élelmiszerár-növekedést eredményezne, emellett az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy 36 ezer embert kellene elbocsátani miatta.
| A „szenvedélyadónak” nevezett illetéket, amelyet Vasile Cepoi egészségügyi miniszter most a fejlett sörkultúrával rendelkező országokban élelmiszernek minősülő sörre is kiterjesztene, még 2006-ban vezették be, azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a dohányáru és a szeszes italok fogyasztását. Utóbbi kategóriába azonban nem sorolták oda a bort és a sört. Az adó ezer szál cigarettánként tíz euró, illetve 2 euró egy liter tiszta alkoholra számítva. Az adó kivetése óta 2006 és 2012 január elseje között mintegy hétmilliárd lej folyt be az egészségügyi minisztérium kasszájába. Mindez évente mintegy egymilliárd lejes bevételt jelentett a tárcának, amelynek tavalyi költségvetése 4,4 milliárd lej volt, idén pedig 5,46 milliárd lejből gazdálkodhat. Az egészségügyi törvény értelmében a szenvedélyadóból befolyt összegeket az egészségügyi rendszer fejlesztésére, valamint országos egészségügyi programok finanszírozására kell fordítani. |
Vasile Cepoi egyébként nem csupán a gyorsételekre kivetendő adót említette az államkassza bevételeit növelő, tervezett intézkedések között. Így az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését is fölvetette, sőt annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy azt minden nyugdíjasnak is fizetnie kelljen a járulékot. Ezek kapcsán is leszögezte azonban, hogy bevezetésükhöz politikai döntés szükséges. Mint ismeretes, a Ponta-kormány épp szerdán döntötte el, hogy visszafizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, amelyet 2011 januárja óta egészségbiztosítási járulékként levontak a 740 lejnél kisebb illetményekből. Cepoi azt is fölvetette, hogy a diákok és egyetemi hallgatók ingyenes egészségbiztosítását fedező összeget az államkasszából kellene biztosítani.
Egy, az ExpertForum Egyesület és a Local American Working Group által készített jelentésre hivatkozva a miniszter leszögezte: Európában Románia költi a legkevesebb pénzt az egészségügyre. 2009-ben az erre a célra szánt források a bruttó hazai termék (GDP) 5,7 százalékát tették ki. Cepoi kijelentette: az állami hozzájárulás jelentős mértékű az egészségügy finanszírozásában, de nagyobb átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükség.
Leszögezte: pontosan rögzíteni kell, milyen szolgáltatásokat fedez az államkassza és az egészségbiztosítások. Fontosnak tartotta ugyanakkor az alternatív egészségbiztosítások lehetőségének a bevezetését. Kijelentette: a minimális szolgáltatási csomagnak csupán a súlyos problémák kezelését kellene magába foglalnia.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.