
Fotó: Pinti Attila
Megbírságolta csütörtökön a bukaresti pénzügyi felügyelet (ASF) a holland NN biztosítót, amely ügyfeleit arról tájékoztatta, hogy államosíthatják a kötelező magánnyugdíjakat, amit a román kormány időközben többször cáfolt.
A pénzügyi felügyelet a biztosítót társasági tőkéje 1 százalékával, vagyis 750 ezer lejre bírságolta. Ez a legnagyobb büntetési tétel, amelyet a felügyelet megalapítása óta kirótt. Emellett visszavonták Raluca Țintoiu vezérigazgató kinevezési engedélyét, a vezérigazgatót pedig további 100 ezer lejre bírságolták magánszemélyként.
Az NN kedden küldött ki ügyfeleinek egy elektronikus levelet, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy a román közéletben felmerült a magánnyugdíjak államosításának lehetősége, és arra kérte az érintetteket, kövessék figyelemmel az erről szóló vitát.
A levél előzménye, hogy Cătălin Predoiu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke április elején azt állította, a szociálliberális kormány a magánnyugdíjak államosítására készül, hogy növelje az államháztartás bevételeit, és ne lépje túl az idénre vállalt GDP-arányos 3 százalékot. Április 3-án Viorel Ștefan pénzügyminiszter cáfolta, hogy a kormány erre készülne, és kijelentette, nincs racionális alapja egy ilyen intézkedésnek.
Azóta egy másik jelentős biztosító, a BCR Pensii vezetője is megszólalt az ügyben, és arra kérte a kormányt, tegyen le az államosítás szándékáról. A holland NN biztosító, amely 1997-ben az első magánbiztosító társaságként telepedett meg Romániában, és azóta piacvezetővé nőtte ki magát, ezt követően küldte ki a tájékoztató levelet. A pénzügyminiszter szerdán a kormányülésen ismét határozottan cáfolta, hogy a román kormány ilyen lépésre készülne, ugyanis – mint mondta – a kötelező magánnyugdíjrendszer jól működik, és csaknem 7 millió résztvevője van.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanakkor kemény támadást intézett a holland biztosító ellen egy szerda esti tévényilatkozatban, amelyben felszólította az illetékes hatóságokat, hogy „nagyon erélyesen” lépjenek fel az NN-ügyben, példát statuálva ezáltal „a többi multinacionális cégnek is, amelyek sokmilliárdos nyereséget érnek el Romániában, de gúnyt űznek a románokból, a román államból\".
Közölte egyúttal, a kormánynak magyarázatot kellene kérnie a holland nagykövetségtől, Hollandia kormányától és az ING hollandiai vezetőségétől azért, amit az NN Romániában a magánnyugdíjalapok kapcsán tett. „Lehet, hogy ezt megtehették volna egy holland gyarmaton vagy volt holland gyarmaton, de Romániában ez nem megengedett. Nem indíthat senki ilyen botrányt a semmiből, hiszen nincs ilyen a kormányprogramban, nem volt egyeztetés róla a kormányban, mint ahogy a koalícióban vagy a parlamentben sem” – fogalmazott a képviselőház elnöke az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
Leszögezte egyúttal, hogy amennyiben a legfőbb ügyészség nem indít hivatalból eljárást, akkor parlamenti vizsgálóbizottság alakul, hogy kiderítse, honnan szerezte az NN biztosítótársaság a magánnyugdíjak államosításával kapcsolatos értesülést. „Egy ilyen információ a rendszer összeomlásához vezethet. Ne higgye senki, hogy ilyesmivel viccelni lehet, hogy pánikot lehet kelteni Romániában\" – hangoztatta Dragnea. Meglátása szerint a magánnyugdíjakkal kapcsolatos botrányt Mişu Negriţoiu, a Pénzügyi Felügyelet elnöke robbantotta ki, így az elkövetkező időszakban elindítja a testület vezetőségének menesztését célzó parlamenti eljárást.
Csütörtökön Sorin Grindeanu kormányfő is arról beszélt, hogy az állam mindent megtesz a vétkesek felelősségre vonása érdekében. A miniszterelnök azonban az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnökére, Cătălin Predoiura hárította a felelősséget. „Csalódottan nézem ezt a fajta politizálást. Megerősítem, hogy ez a szándék nem létezik, és mindazoknak, akik szóba hozzák ezt a témát és bizalmatlanságot táplálnak – legyen szó vizsgálóbizottságról, ASF-ről vagy minisztériumról – felelniük kell. Nem játszadozhatunk a híresztelésekkel, amelyek felkavarják a piacot\" – fogalmazott Grindeanu. Predoiu korábban valóban nyilatkozott úgy, hogy a kormány államosítani akarja a magánnyugdíjalapokat, hogy abból fedezze a költségvetési hiányt. Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíjak kiegészítéseként működik.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.