
Fotó: Agerpres
2009. november 10., 10:042009. november 10., 10:04
Ezáltal ugyanis lehetővé válhatna, hogy egy ügyvezető kormány is kidolgozhassa a büdzsét. Szerinte a parlament ez irányú döntése „jóindulatról tenne tanúbizonyságot”.
A büdzsé elfogadása azért ilyen sürgős, mivel a költségvetés elfogadásán, a közkiadások csökkentésén, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadásán múlik, hogy Románia megkapja a decemberben esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Viszont máris akkora a késlekedés a kért jogszabályok elfogadása terén, hogy a hét végén Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője úgy nyilatkozott: nagyon kis esélyt lát arra, hogy az IMF az év végéig folyósítsa a hitel harmadik részletét.
Az Európai Bizottság küldöttségvezetője, Elena Flores szintén arról beszélt, hogy az EB csak 2010-ben utalhatja át az egymilliárd eurót, technikai-procedurális okokból. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként tegnap Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. Mint mondta, el kell hárítani valamennyi törvényi akadályt az elől, hogy az ügyvivő kormány beterjeszthesse a parlament elé a jövő évre vonatkozó költségvetést.
Geoană ugyanakkor esélyt sem adott arra, hogy a Liviu Negoiţă vezette kabinetnek bizalmat szavazzon a parlament, mint fogalmazott, meggyőződése, hogy december 6-áig még biztosan ügyvivő kormánya lesz az országnak. Nem ennyire kategorikus azonban az RMDSZ álláspontja, Markó Béla szövetségi elnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy nem kellene feláldozni a kormányzati stabilitás, illetve egy többségi kormány gondolatát a költségvetés mielőbbi elfogadása érdekében.
„A büdzsé csupán egy fontos eleme a közeljövőnek, azonban több feladat vár még a kormányra, amely mögött mindehhez parlamenti többségnek kellene állnia” – idézte Markót a Mediafax hírügynökség. Mint fogalmazott, az RMDSZ állandó tanácsa tegnapi ülésén úgy határozott, a továbbiakban is Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert támogatják a miniszterelnöki tisztségre, szerintük ugyanis egyetlen okuk sincs arra, hogy meggondolják magukat.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.