Fotó: Agerpres
2009. november 10., 10:042009. november 10., 10:04
Ezáltal ugyanis lehetővé válhatna, hogy egy ügyvezető kormány is kidolgozhassa a büdzsét. Szerinte a parlament ez irányú döntése „jóindulatról tenne tanúbizonyságot”.
A büdzsé elfogadása azért ilyen sürgős, mivel a költségvetés elfogadásán, a közkiadások csökkentésén, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadásán múlik, hogy Románia megkapja a decemberben esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Viszont máris akkora a késlekedés a kért jogszabályok elfogadása terén, hogy a hét végén Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője úgy nyilatkozott: nagyon kis esélyt lát arra, hogy az IMF az év végéig folyósítsa a hitel harmadik részletét.
Az Európai Bizottság küldöttségvezetője, Elena Flores szintén arról beszélt, hogy az EB csak 2010-ben utalhatja át az egymilliárd eurót, technikai-procedurális okokból. Hasonlóképpen nyilatkozott egyébként tegnap Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. Mint mondta, el kell hárítani valamennyi törvényi akadályt az elől, hogy az ügyvivő kormány beterjeszthesse a parlament elé a jövő évre vonatkozó költségvetést.
Geoană ugyanakkor esélyt sem adott arra, hogy a Liviu Negoiţă vezette kabinetnek bizalmat szavazzon a parlament, mint fogalmazott, meggyőződése, hogy december 6-áig még biztosan ügyvivő kormánya lesz az országnak. Nem ennyire kategorikus azonban az RMDSZ álláspontja, Markó Béla szövetségi elnök tegnap úgy nyilatkozott, hogy nem kellene feláldozni a kormányzati stabilitás, illetve egy többségi kormány gondolatát a költségvetés mielőbbi elfogadása érdekében.
„A büdzsé csupán egy fontos eleme a közeljövőnek, azonban több feladat vár még a kormányra, amely mögött mindehhez parlamenti többségnek kellene állnia” – idézte Markót a Mediafax hírügynökség. Mint fogalmazott, az RMDSZ állandó tanácsa tegnapi ülésén úgy határozott, a továbbiakban is Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert támogatják a miniszterelnöki tisztségre, szerintük ugyanis egyetlen okuk sincs arra, hogy meggondolják magukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok