2011. május 31., 08:542011. május 31., 08:54
„A gazdasági válság következményeinek kezelésével egy tagállam sem képes egyedül megbirkózni, ez összeurópai feladat” – fogalmazta meg Maros Sefcovic. Az Európai Bizottság alelnöke kiemelte: az EU-nak nem sikerült ugyan megelőznie a válságot, de csökkentette hatásait, és olyan eszköztár kialakításán dolgozik, amely segíthet kivédeni a jövőbeli kríziseket. „Bár az optimizmus részben ismét jellemzi Európát, még nem teljes a talpra állás, és a gazdaság teljesítménye nem felel meg mindenben a várakozásoknak” – mondta.
Az előadását követő vitában a biztos kijelentette: meg kell határozni, hogyan alakítsák ki a gazdasági irányítás uniós, illetve tagállami hatáskörét. Hangoztatta: a bizottság egyetlen olyan intézkedést sem tervez, amely korlátozná a tagállamok nemzeti szuverenitását. Megítélése szerint a pénzügyi rendszer reformját illetően az év végére jelentős változásokat érnek majd el.
Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik. Megfogalmazása szerint az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintenek. „Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az Unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése – sorolta az eddigi kormányzati intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt.
Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, de ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen jön létre stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta, Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség katonai biztonsága adottnak tekinthető ugyan – tette hozzá –, de szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben „egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor”. „Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek” – összegezte Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek listája meglehetősen hosszú, de mint hozzátette, „várjuk meg inkább, amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok elmondják a verdiktet a teljesítményünkről”. Véleménye szerint a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére: a gazdasági kormányzás kialakítását az EU-ban, áttörés elérését az európai energiapiac létrehozásáért, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, a bővítési folyamat fenntartását, egységes európai romastratégia kidolgozását, és a demográfiai kérdések őszinte megvitatását. „Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy a felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt” – fejtette ki a miniszterelnök.
Az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke a soros magyar EU-elnökség eddigi öt hónapját úgy összegezte, hogy Magyarország meglehetősen intenzív időszakon van túl, és mint mondta, remélhetőleg mindenki úgy érzi, hogy az ország sikeresen látja el a poszttal járó feladatokat.
Hörcsik Richárd, az európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte, Magyarország tartotta az ütemtervet, jelentős eredményeket ért el, és remélhetőleg további sikereket könyvelhet majd el a hátralévő időszakban is. Kitért arra is, hogy az Unió ezekben a hónapokban sorsdöntő időket él át: a politikus kiemelte a gazdasági kihívásokat, az euró stabilitásának megőrzését és a schengeni rendszer ügyét. „A cél a rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása” – hangoztatta. Hozzáfűzte: a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer sebezhető, ezen mielőbb változtatni kell. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadását nevezte a legfontosabb feladatnak.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
szóljon hozzá!