2011. május 31., 08:542011. május 31., 08:54
„A gazdasági válság következményeinek kezelésével egy tagállam sem képes egyedül megbirkózni, ez összeurópai feladat” – fogalmazta meg Maros Sefcovic. Az Európai Bizottság alelnöke kiemelte: az EU-nak nem sikerült ugyan megelőznie a válságot, de csökkentette hatásait, és olyan eszköztár kialakításán dolgozik, amely segíthet kivédeni a jövőbeli kríziseket. „Bár az optimizmus részben ismét jellemzi Európát, még nem teljes a talpra állás, és a gazdaság teljesítménye nem felel meg mindenben a várakozásoknak” – mondta.
Az előadását követő vitában a biztos kijelentette: meg kell határozni, hogyan alakítsák ki a gazdasági irányítás uniós, illetve tagállami hatáskörét. Hangoztatta: a bizottság egyetlen olyan intézkedést sem tervez, amely korlátozná a tagállamok nemzeti szuverenitását. Megítélése szerint a pénzügyi rendszer reformját illetően az év végére jelentős változásokat érnek majd el.
Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik. Megfogalmazása szerint az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintenek. „Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az Unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése – sorolta az eddigi kormányzati intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt.
Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, de ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen jön létre stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta, Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség katonai biztonsága adottnak tekinthető ugyan – tette hozzá –, de szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben „egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor”. „Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek” – összegezte Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek listája meglehetősen hosszú, de mint hozzátette, „várjuk meg inkább, amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok elmondják a verdiktet a teljesítményünkről”. Véleménye szerint a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére: a gazdasági kormányzás kialakítását az EU-ban, áttörés elérését az európai energiapiac létrehozásáért, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, a bővítési folyamat fenntartását, egységes európai romastratégia kidolgozását, és a demográfiai kérdések őszinte megvitatását. „Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy a felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt” – fejtette ki a miniszterelnök.
Az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke a soros magyar EU-elnökség eddigi öt hónapját úgy összegezte, hogy Magyarország meglehetősen intenzív időszakon van túl, és mint mondta, remélhetőleg mindenki úgy érzi, hogy az ország sikeresen látja el a poszttal járó feladatokat.
Hörcsik Richárd, az európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte, Magyarország tartotta az ütemtervet, jelentős eredményeket ért el, és remélhetőleg további sikereket könyvelhet majd el a hátralévő időszakban is. Kitért arra is, hogy az Unió ezekben a hónapokban sorsdöntő időket él át: a politikus kiemelte a gazdasági kihívásokat, az euró stabilitásának megőrzését és a schengeni rendszer ügyét. „A cél a rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása” – hangoztatta. Hozzáfűzte: a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer sebezhető, ezen mielőbb változtatni kell. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadását nevezte a legfontosabb feladatnak.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!