2011. május 31., 08:542011. május 31., 08:54
„A gazdasági válság következményeinek kezelésével egy tagállam sem képes egyedül megbirkózni, ez összeurópai feladat” – fogalmazta meg Maros Sefcovic. Az Európai Bizottság alelnöke kiemelte: az EU-nak nem sikerült ugyan megelőznie a válságot, de csökkentette hatásait, és olyan eszköztár kialakításán dolgozik, amely segíthet kivédeni a jövőbeli kríziseket. „Bár az optimizmus részben ismét jellemzi Európát, még nem teljes a talpra állás, és a gazdaság teljesítménye nem felel meg mindenben a várakozásoknak” – mondta.
Az előadását követő vitában a biztos kijelentette: meg kell határozni, hogyan alakítsák ki a gazdasági irányítás uniós, illetve tagállami hatáskörét. Hangoztatta: a bizottság egyetlen olyan intézkedést sem tervez, amely korlátozná a tagállamok nemzeti szuverenitását. Megítélése szerint a pénzügyi rendszer reformját illetően az év végére jelentős változásokat érnek majd el.
Orbán Viktor miniszterelnök a tanácskozáson azt mondta, Magyarországon a gazdasági rendszer teljes átszervezése zajlik. Megfogalmazása szerint az államadósságra mint ellenségre, nem pedig mint politikai kihívásra tekintenek. „Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni” – jelentette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor a COSAC-találkozón, hogy az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az Unió. Arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése – sorolta az eddigi kormányzati intézkedéseket, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt.
Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, de ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen jön létre stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Mint mondta, Közép-Európának biztonsági garanciákra van szüksége. A térség katonai biztonsága adottnak tekinthető ugyan – tette hozzá –, de szükség van gazdasági biztonsági garanciákra is, elsősorban az energia területén, ugyanis Közép-Európa nem lehet kiszolgáltatott és energiafüggő helyzetben „egy ilyen nagy történelmi átrendeződéskor”. „Közép-Európa megerősödése egyetemes, átfogó európai érdek” – összegezte Orbán Viktor.
A magyar EU-elnökségről szólva azt mondta: az eddigi sikerek listája meglehetősen hosszú, de mint hozzátette, „várjuk meg inkább, amíg a magyar elnökség véget ér, és majd különböző hivatalos fórumok elmondják a verdiktet a teljesítményünkről”. Véleménye szerint a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére: a gazdasági kormányzás kialakítását az EU-ban, áttörés elérését az európai energiapiac létrehozásáért, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotását, a bővítési folyamat fenntartását, egységes európai romastratégia kidolgozását, és a demográfiai kérdések őszinte megvitatását. „Az EU azzal a dilemmával küzd, hogy a felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt” – fejtette ki a miniszterelnök.
Az uniós tagállamok európai ügyi bizottságainak ülésén Kövér László, az Országgyűlés elnöke a soros magyar EU-elnökség eddigi öt hónapját úgy összegezte, hogy Magyarország meglehetősen intenzív időszakon van túl, és mint mondta, remélhetőleg mindenki úgy érzi, hogy az ország sikeresen látja el a poszttal járó feladatokat.
Hörcsik Richárd, az európai ügyek bizottságának elnöke kiemelte, Magyarország tartotta az ütemtervet, jelentős eredményeket ért el, és remélhetőleg további sikereket könyvelhet majd el a hátralévő időszakban is. Kitért arra is, hogy az Unió ezekben a hónapokban sorsdöntő időket él át: a politikus kiemelte a gazdasági kihívásokat, az euró stabilitásának megőrzését és a schengeni rendszer ügyét. „A cél a rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása” – hangoztatta. Hozzáfűzte: a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer sebezhető, ezen mielőbb változtatni kell. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a gazdasági kormányzást erősítő hatos jogszabálycsomag elfogadását nevezte a legfontosabb feladatnak.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!