
Várhatóan két hét múlva dönt a kartellezéssel gyanúsított nagy kereskedelmi áruházláncok ellen foganatosítandó szankciókról a Versenytanács.
2014. október 26., 14:292014. október 26., 14:29
Gyerkó László, a bukaresti hivatal tagja lapunknak elmondta: A Versenytanács vizsgálóbizottságának jelentése nyomán az elmúlt napokban valamennyi érintett cég – összesen 54 áruházlánc, illetve ezek beszállítói – képviselőjét meghallgatták, a társaságoknak pedig egy hét áll rendelkezésükre, hogy kiegészítő dokumentumokat küldjenek.
Mint arról beszámoltunk, a hivatal mintegy öt éves vizsgálódás nyomán elkészült jelentése feltárta, hogy az országban működő hiper- és szupermarketek tisztességtelen módszerekkel tettek szert versenyelőnyre, beszállítóikkal együtt pedig súlyosan megsértették a versenyjogot. Az érintett multinacionális cégek nem kereslet-kínálat alapján megszabott árakról kötöttek szerződést a beszállítókkal, hanem rögzítették a tarifákat, így a cégek képtelenek voltak versenyképes árakat meghatározni.
Az áruházláncok az ügyfelek átverése érdekében is összejátszottak. Az egymás közti verseny korlátozása érdekében az üzletláncot működtető multik szerződést kötöttek a beszállítókkal, amelyben utóbbiak kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nagyáruházak „ha máshol olcsóbbat találsz, megkapod a különbözet tízszeresét!” jelszóval hirdetett akciós ajánlata idején bizonyos termékeket egyetlen megrendelőnek sem adnak el olcsóbb áron.
A kartellezéssel gyanúsított kereskedelmi társaságok között található a francia Auchan csoport által felvásárolt Metro és Real, a Selgrost és a Billát működtető német Rewe, valamint a belga Mega Image és a francia Interex. Egyébként a hivatal ellenőrei jelentésükben arra tettek javaslatot, hogy a kartellező társaságokra szabjanak az üzleti forgalmuk 2-4 százalékának megfelelő pénzbírságot, ami az áruházláncok több mint kétmilliárd eurós forgalmát figyelembe véve több tízmillió euróra rúgó büntetést feltételez.
Gyerkó László a Krónikának kifejtette: a multinacionális cégek cáfolták a tisztességtelen piaci magatartást, üzletpolitikájukat pedig normális gazdasági, piaci lépésnek nevezték. „Ezzel szemben minden beszállító tisztában van vele, hogy a multik vannak tárgyalópozícióban, és ha valaki ezt figyelmen kívül hagyja, nem kerül be az értékesítési láncba. Jelentésükben egyébként hivatalunk ellenőrei bizonyítékokat, például megkötött szerződéseket is felmutattak” – jelentette ki lapunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Hozzátette: a Versenytanács jogi és gazdasági szempontokat egyaránt mérlegel az esetleges bírságok megállapítása során, a büntetés mértékénél például az is szerepet játszik, mekkora hatást gyakorolt a piacra a tisztességtelen magatartás. Ennek megfelelően megtörténhet az is, hogy a versenytanács több éven keresztül megfigyeli az áruházláncok tevékenységét.
Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke korábban úgy vélekedett: bár a nagy kereskedelmi áruházak esetében körvonalazódó büntetések nem fogják meghaladni a kőolajipari cégekre 2012-ben kiszabott 200 millió eurós bírságot, de így is tetemesek lesznek.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!