
Várhatóan két hét múlva dönt a kartellezéssel gyanúsított nagy kereskedelmi áruházláncok ellen foganatosítandó szankciókról a Versenytanács.
2014. október 26., 14:292014. október 26., 14:29
Gyerkó László, a bukaresti hivatal tagja lapunknak elmondta: A Versenytanács vizsgálóbizottságának jelentése nyomán az elmúlt napokban valamennyi érintett cég – összesen 54 áruházlánc, illetve ezek beszállítói – képviselőjét meghallgatták, a társaságoknak pedig egy hét áll rendelkezésükre, hogy kiegészítő dokumentumokat küldjenek.
Mint arról beszámoltunk, a hivatal mintegy öt éves vizsgálódás nyomán elkészült jelentése feltárta, hogy az országban működő hiper- és szupermarketek tisztességtelen módszerekkel tettek szert versenyelőnyre, beszállítóikkal együtt pedig súlyosan megsértették a versenyjogot. Az érintett multinacionális cégek nem kereslet-kínálat alapján megszabott árakról kötöttek szerződést a beszállítókkal, hanem rögzítették a tarifákat, így a cégek képtelenek voltak versenyképes árakat meghatározni.
Az áruházláncok az ügyfelek átverése érdekében is összejátszottak. Az egymás közti verseny korlátozása érdekében az üzletláncot működtető multik szerződést kötöttek a beszállítókkal, amelyben utóbbiak kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nagyáruházak „ha máshol olcsóbbat találsz, megkapod a különbözet tízszeresét!” jelszóval hirdetett akciós ajánlata idején bizonyos termékeket egyetlen megrendelőnek sem adnak el olcsóbb áron.
A kartellezéssel gyanúsított kereskedelmi társaságok között található a francia Auchan csoport által felvásárolt Metro és Real, a Selgrost és a Billát működtető német Rewe, valamint a belga Mega Image és a francia Interex. Egyébként a hivatal ellenőrei jelentésükben arra tettek javaslatot, hogy a kartellező társaságokra szabjanak az üzleti forgalmuk 2-4 százalékának megfelelő pénzbírságot, ami az áruházláncok több mint kétmilliárd eurós forgalmát figyelembe véve több tízmillió euróra rúgó büntetést feltételez.
Gyerkó László a Krónikának kifejtette: a multinacionális cégek cáfolták a tisztességtelen piaci magatartást, üzletpolitikájukat pedig normális gazdasági, piaci lépésnek nevezték. „Ezzel szemben minden beszállító tisztában van vele, hogy a multik vannak tárgyalópozícióban, és ha valaki ezt figyelmen kívül hagyja, nem kerül be az értékesítési láncba. Jelentésükben egyébként hivatalunk ellenőrei bizonyítékokat, például megkötött szerződéseket is felmutattak” – jelentette ki lapunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Hozzátette: a Versenytanács jogi és gazdasági szempontokat egyaránt mérlegel az esetleges bírságok megállapítása során, a büntetés mértékénél például az is szerepet játszik, mekkora hatást gyakorolt a piacra a tisztességtelen magatartás. Ennek megfelelően megtörténhet az is, hogy a versenytanács több éven keresztül megfigyeli az áruházláncok tevékenységét.
Bogdan Chiriţoiu, a versenytanács elnöke korábban úgy vélekedett: bár a nagy kereskedelmi áruházak esetében körvonalazódó büntetések nem fogják meghaladni a kőolajipari cégekre 2012-ben kiszabott 200 millió eurós bírságot, de így is tetemesek lesznek.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!