2011. július 07., 09:212011. július 07., 09:21
Szép Péter, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere a cég közleményében kifejti: úgy tűnik, lassan helyreáll a régióban az üzleti bizalom, de a továbbra is fennálló gazdasági és pénzügyi bizonytalanság következtében nem változik a nagy befektetésekre általánosan jellemző kockázatkerülő magatartás. Ennek oka szerinte továbbra is a vállalatokon belül keresendő: a cégek ugyanis az áttörést jelentő lehetőségek keresése helyett sokkal inkább a jelenlegi helyzet fenntartására törekszenek, miközben folyamatosan vizsgálják a finanszírozás alternatív formáit. A Deloitte legújabb felmérése szerint a pénzügyi igazgatók (CFO-k) egyelőre nem szívesen teszik kockára a nehezen beindult gazdasági fellendülés első vállalati eredményeit. A megkérdezetteknek csaknem a fele 2011-ben inkább a vállalat meglévő piacain szeretne árbevétel-növekedést elérni, és csak 17 százalékuk tekint új piacok felé.
A válaszadók 62 százaléka saját hazai piacát tekinti a reménybeli árbevétel-növekedés elsődleges forrásának, ami megelőzi a teljes közép-európai régió (16 százalék), valamint az Egyesült Királyság és az eurózóna (14 százalék) piacait mint remélt bevételi forrást. A Deloitte szakértője szerint mindez arra utal, hogy a cégek tevékenységükkel és földrajzilag is igyekeznek azokra a területekre koncentrálni, amelyekhez a legjobban értenek.
A másik kulcskérdés a pénzügyi igazgatók számára a költségcsökkentés, hiszen a megkérdezettek 95 százaléka a következő évben kiemelkedő (54 százalék) vagy közepes (41 százalék) prioritású feladatnak ítélte cége esetében a költségek lefaragását. A felmérés azt mutatja, hogy a régió vállalati pénzügyi vezetői többnyire elégedettek cégük jelenlegi céltartalékaival. Míg a válaszadók csaknem 60 százaléka azt várja, hogy az elkövetkező három évben eladósodottságuk mértéke enyhén nő vagy változatlan marad, többségük szerint vállalatuk adósságszolgálati képessége javulni fog ugyanezen időszakban. A lengyel pénzügyi igazgatók bizalma kisebb mértékben nőtt, mint régiós társaiké. Szép Péter szerint ennek a legvalószínűbb oka az, hogy ők az erősnek tekinthető lengyel gazdaság miatt eleve jobb pozícióból indultak. A cseh pénzügyi vezetők kicsit hajlamosabbak a kockázatvállalásra, mint a szomszéd államokban élő kollégáik, a magyar és szlovák pénzügyi vezetők pedig a legkevésbé kockázattűrők a felmérés szerint. Horvátországban jellemzően nőtt az üzleti bizakodás, a román CFO-k többsége pedig kifejezetten optimista vállalatuk adósságszolgálati képességét illetően.
Valóban úgy tűnik, hogy az idő nem kedvez semmilyen radikális változtatásnak, hiszen az előrejelzések szerint számos területen mozdulatlanság vagy csak enyhe növekedés várható, beleértve a cégek teljes hitelállományát, illetve a vállalatok adósságszolgálati és költségfinanszírozási képességét. Érdekes, és talán a konzervatív vezetői szemléletnek tudható be, hogy a magyar pénzügyi igazgatók a hitel iránti kereslet változatlanságát vagy csekély csökkenését jósolják Magyarországon – emelte ki a Deloitte szakértője. A magyar pénzügyi vezetők mintegy harmada tekint kevésbé optimistán cége pénzügyi kilátásaira, mint három hónappal korábban. A kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor továbbra is alacsony körükben: a válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja, hogy alkalmas az idő a nagyobb kockázatvállalásra.
A közép-európai felmérés és a Global Insights legutóbbi kiadványának tapasztalatai közötti különbség azt mutatja, hogy a közép-európai CFO-k optimistábbak az Egyesült Királyságban dolgozó társaiknál, de kevésbé optimisták, mint az egyesült államokbeli pénzügyi vezetők. Az eurózóna pénzügyi igazgatóinak optimizmusa lényegesen csökkent a növekvő spanyol munkanélküliség, a görög és ír válság és a Belgiumban emelkedő infláció miatt, míg az eurózónán kívüli országokra, például Norvégiára, Svédországra és Svájcra általánosan pozitív hangulat jellemző. Ezzel ellentétben a hat közép-európai országban nagyjából együtt mozog az optimizmus szintje. A közép-európai pénzügyi vezetők körében végzett felmérés a Deloitte CFO Global Insights tanulmánysorozatának része. A Deloitte Central Europe első alkalommal készítette el horvát, cseh, magyar, lengyel, román és szlovák pénzügyi igazgatók körében a felmérést. A válaszadók csoportját 138 pénzügyi igazgató alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!