2011. július 07., 09:212011. július 07., 09:21
Szép Péter, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere a cég közleményében kifejti: úgy tűnik, lassan helyreáll a régióban az üzleti bizalom, de a továbbra is fennálló gazdasági és pénzügyi bizonytalanság következtében nem változik a nagy befektetésekre általánosan jellemző kockázatkerülő magatartás. Ennek oka szerinte továbbra is a vállalatokon belül keresendő: a cégek ugyanis az áttörést jelentő lehetőségek keresése helyett sokkal inkább a jelenlegi helyzet fenntartására törekszenek, miközben folyamatosan vizsgálják a finanszírozás alternatív formáit. A Deloitte legújabb felmérése szerint a pénzügyi igazgatók (CFO-k) egyelőre nem szívesen teszik kockára a nehezen beindult gazdasági fellendülés első vállalati eredményeit. A megkérdezetteknek csaknem a fele 2011-ben inkább a vállalat meglévő piacain szeretne árbevétel-növekedést elérni, és csak 17 százalékuk tekint új piacok felé.
A válaszadók 62 százaléka saját hazai piacát tekinti a reménybeli árbevétel-növekedés elsődleges forrásának, ami megelőzi a teljes közép-európai régió (16 százalék), valamint az Egyesült Királyság és az eurózóna (14 százalék) piacait mint remélt bevételi forrást. A Deloitte szakértője szerint mindez arra utal, hogy a cégek tevékenységükkel és földrajzilag is igyekeznek azokra a területekre koncentrálni, amelyekhez a legjobban értenek.
A másik kulcskérdés a pénzügyi igazgatók számára a költségcsökkentés, hiszen a megkérdezettek 95 százaléka a következő évben kiemelkedő (54 százalék) vagy közepes (41 százalék) prioritású feladatnak ítélte cége esetében a költségek lefaragását. A felmérés azt mutatja, hogy a régió vállalati pénzügyi vezetői többnyire elégedettek cégük jelenlegi céltartalékaival. Míg a válaszadók csaknem 60 százaléka azt várja, hogy az elkövetkező három évben eladósodottságuk mértéke enyhén nő vagy változatlan marad, többségük szerint vállalatuk adósságszolgálati képessége javulni fog ugyanezen időszakban. A lengyel pénzügyi igazgatók bizalma kisebb mértékben nőtt, mint régiós társaiké. Szép Péter szerint ennek a legvalószínűbb oka az, hogy ők az erősnek tekinthető lengyel gazdaság miatt eleve jobb pozícióból indultak. A cseh pénzügyi vezetők kicsit hajlamosabbak a kockázatvállalásra, mint a szomszéd államokban élő kollégáik, a magyar és szlovák pénzügyi vezetők pedig a legkevésbé kockázattűrők a felmérés szerint. Horvátországban jellemzően nőtt az üzleti bizakodás, a román CFO-k többsége pedig kifejezetten optimista vállalatuk adósságszolgálati képességét illetően.
Valóban úgy tűnik, hogy az idő nem kedvez semmilyen radikális változtatásnak, hiszen az előrejelzések szerint számos területen mozdulatlanság vagy csak enyhe növekedés várható, beleértve a cégek teljes hitelállományát, illetve a vállalatok adósságszolgálati és költségfinanszírozási képességét. Érdekes, és talán a konzervatív vezetői szemléletnek tudható be, hogy a magyar pénzügyi igazgatók a hitel iránti kereslet változatlanságát vagy csekély csökkenését jósolják Magyarországon – emelte ki a Deloitte szakértője. A magyar pénzügyi vezetők mintegy harmada tekint kevésbé optimistán cége pénzügyi kilátásaira, mint három hónappal korábban. A kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor továbbra is alacsony körükben: a válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja, hogy alkalmas az idő a nagyobb kockázatvállalásra.
A közép-európai felmérés és a Global Insights legutóbbi kiadványának tapasztalatai közötti különbség azt mutatja, hogy a közép-európai CFO-k optimistábbak az Egyesült Királyságban dolgozó társaiknál, de kevésbé optimisták, mint az egyesült államokbeli pénzügyi vezetők. Az eurózóna pénzügyi igazgatóinak optimizmusa lényegesen csökkent a növekvő spanyol munkanélküliség, a görög és ír válság és a Belgiumban emelkedő infláció miatt, míg az eurózónán kívüli országokra, például Norvégiára, Svédországra és Svájcra általánosan pozitív hangulat jellemző. Ezzel ellentétben a hat közép-európai országban nagyjából együtt mozog az optimizmus szintje. A közép-európai pénzügyi vezetők körében végzett felmérés a Deloitte CFO Global Insights tanulmánysorozatának része. A Deloitte Central Europe első alkalommal készítette el horvát, cseh, magyar, lengyel, román és szlovák pénzügyi igazgatók körében a felmérést. A válaszadók csoportját 138 pénzügyi igazgató alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!