Hirdetés

Még nem alkalmas a piac a kockázatvállalásra a pénzügyi igazgatók szerint

A Deloitte cseh, lengyel, horvát, román, szlovák és magyar vállalatok pénzügyi igazgatóinak megkérdezésével végzett friss felmérése szerint a régió legnagyobb vállalatainak pénzügyi vezetői általában optimisták cégük kilátásai tekintetében, azonban még mindig jellemző rájuk az óvatosság. Jelentős többségük szerint a jelenlegi időszak nem alkalmas a kockázatvállalásra.

Hírösszefoglaló

2011. július 07., 09:212011. július 07., 09:21

Nem kívánnak még terjeszkedni

Szép Péter, a Deloitte Zrt. üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere a cég közleményében kifejti: úgy tűnik, lassan helyreáll a régióban az üzleti bizalom, de a továbbra is fennálló gazdasági és pénzügyi bizonytalanság következtében nem változik a nagy befektetésekre általánosan jellemző kockázatkerülő magatartás. Ennek oka szerinte továbbra is a vállalatokon belül keresendő: a cégek ugyanis az áttörést jelentő lehetőségek keresése helyett sokkal inkább a jelenlegi helyzet fenntartására törekszenek, miközben folyamatosan vizsgálják a finanszírozás alternatív formáit. A Deloitte legújabb felmérése szerint a pénzügyi igazgatók (CFO-k) egyelőre nem szívesen teszik kockára a nehezen beindult gazdasági fellendülés első vállalati eredményeit. A megkérdezetteknek csaknem a fele 2011-ben inkább a vállalat meglévő piacain szeretne árbevétel-növekedést elérni, és csak 17 százalékuk tekint új piacok felé. 

A válaszadók 62 százaléka saját hazai piacát tekinti a reménybeli árbevétel-növekedés elsődleges forrásának, ami megelőzi a teljes közép-európai régió (16 százalék), valamint az Egyesült Királyság és az eurózóna (14 százalék) piacait mint remélt bevételi forrást. A Deloitte szakértője szerint mindez arra utal, hogy a cégek tevékenységükkel és földrajzilag is igyekeznek azokra a területekre koncentrálni, amelyekhez a legjobban értenek.

További lefaragások a költségekből

A másik kulcskérdés a pénzügyi igazgatók számára a költségcsökkentés, hiszen a megkérdezettek 95 százaléka a következő évben kiemelkedő (54 százalék) vagy közepes (41 százalék) prioritású feladatnak ítélte cége esetében a költségek lefaragását. A felmérés azt mutatja, hogy a régió vállalati pénzügyi vezetői többnyire elégedettek cégük jelenlegi céltartalékaival. Míg a válaszadók csaknem 60 százaléka azt várja, hogy az elkövetkező három évben eladósodottságuk mértéke enyhén nő vagy változatlan marad, többségük szerint vállalatuk adósságszolgálati képessége javulni fog ugyanezen időszakban. A lengyel pénzügyi igazgatók bizalma kisebb mértékben nőtt, mint régiós társaiké. Szép Péter szerint ennek a legvalószínűbb oka az, hogy ők az erősnek tekinthető lengyel gazdaság miatt eleve jobb pozícióból indultak. A cseh pénzügyi vezetők kicsit hajlamosabbak a kockázatvállalásra, mint a szomszéd államokban élő kollégáik, a magyar és szlovák pénzügyi vezetők pedig a legkevésbé kockázattűrők a felmérés szerint. Horvátországban jellemzően nőtt az üzleti bizakodás, a román CFO-k többsége pedig kifejezetten optimista vállalatuk adósságszolgálati képességét illetően.

Nincs itt az ideje a radikális lépéseknek

Valóban úgy tűnik, hogy az idő nem kedvez semmilyen radikális változtatásnak, hiszen az előrejelzések szerint számos területen mozdulatlanság vagy csak enyhe növekedés várható, beleértve a cégek teljes hitelállományát, illetve a vállalatok adósságszolgálati és költségfinanszírozási képességét. Érdekes, és talán a konzervatív vezetői szemléletnek tudható be, hogy a magyar pénzügyi igazgatók a hitel iránti kereslet változatlanságát vagy csekély csökkenését jósolják Magyarországon – emelte ki a Deloitte szakértője. A magyar pénzügyi vezetők mintegy harmada tekint kevésbé optimistán cége pénzügyi kilátásaira, mint három hónappal korábban. A kockázatvállalási hajlandóság ugyanakkor továbbra is alacsony körükben: a válaszadóknak csak 13 százaléka gondolja, hogy alkalmas az idő a nagyobb kockázatvállalásra.

Közép-Európa derűlátóbb

A közép-európai felmérés és a Global Insights legutóbbi kiadványának tapasztalatai közötti különbség azt mutatja, hogy a közép-európai CFO-k optimistábbak az Egyesült Királyságban dolgozó társaiknál, de kevésbé optimisták, mint az egyesült államokbeli pénzügyi vezetők. Az eurózóna pénzügyi igazgatóinak optimizmusa lényegesen csökkent a növekvő spanyol munkanélküliség, a görög és ír válság és a Belgiumban emelkedő infláció miatt, míg az eurózónán kívüli országokra, például Norvégiára, Svédországra és Svájcra általánosan pozitív hangulat jellemző. Ezzel ellentétben a hat közép-európai országban nagyjából együtt mozog az optimizmus szintje. A közép-európai pénzügyi vezetők körében végzett felmérés a Deloitte CFO Global Insights tanulmánysorozatának része. A Deloitte Central Europe első alkalommal készítette el horvát, cseh, magyar, lengyel, román és szlovák pénzügyi igazgatók körében a felmérést. A válaszadók csoportját 138 pénzügyi igazgató alkotta, akik a térség legnagyobb vállalatait képviselték.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat
2026. május 04., hétfő

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában

Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában
2026. május 04., hétfő

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama

Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj
2026. május 03., vasárnap

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?

Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?
2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
2026. május 01., péntek

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít

Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít
Hirdetés
Hirdetés