Másképp látja a Valutaalap a kormány béremelési ígéretét

A helyzet visszásságát még inkább tükrözi az a tény, hogy mindkét fél a közös megállapodásra hivatkozik, amikor a bérkiegészítés megadásáról vagy annak elhalasztásáról beszél. Egyetértés mindössze a nyugdíjak kapcsán van: mindkét fél úgy nyilatkozott tegnap, hogy a jogos összeg utalását, illetve a jogtalanul elvett összegek részletekben történő folyósítását június elsejétől kezdik.

Béremelés, csak ha lesz pénz

„A romániai hatóságokkal abban állapodtunk meg, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1,9 százalékáról 2,2 százalékra emeljük az év végi költségvetési hiánycélt. Ezáltal lehetővé válik ugyanis, hogy a kormány megvalósítsa célkitűzéseit. A hiánycél növelése által felszabaduló pénzösszegek azonban nem elégségesek arra, hogy egyből megemeljék a közalkalmazotti béreket, illetve visszaadják a nyugdíjasoknak a társadalombiztosítási összegeket. Éppen ezért abban állapodtunk meg, hogy a következő fizetésemelésre csak jövőre kerül sor” – jelentette ki a nemzetközi hitelezők romániai helyzetértékelésének záróakkordjaként megszervezett sajtótájékoztatón Jeffrey Franks, aki egyébként utoljára vezette az IMF romániai küldöttségét a bukaresti tárgyalásokon, a tisztséggel járó feladatokat a jövőben a holland Erik de Vrijer látja el.

Franks egyébként később, az Agerpres hírügynökségnek adott búcsúinterjúban már valamivel finomabban fogalmazott, leszögezve, ha az ország pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, akkor ez megtörténhet hamarabb is, azonban tolódhat későbbre is. „A hatóságoknak ki kell várniuk, s a további 8 százalékot csak akkor szabad rátenniük a bérekre, amikor erre meglesz a szükséges keret” – fogalmazott az interjúban Franks.

Az IMF nem ajánl áfacsökkentést

A Ponta-kormány programjába foglalt, egyes sajtóinformációk szerint szeptembertől várható sütőipari áfacsökkentést sem helyesli az IMF romániai küldöttsége. Franks a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, az IMF elvi síkon sem támogatja a többkulcsos áfát, szerintük ugyanis e gyes ágazatok vagy termékcsoportok áfájának a csökkentéséből a fogyasztó nem húz hasznot, ez gyakorta inkább csak adócsaláshoz vezet. „Az IMF általában azt tanácsolja, hogy ne legyenek különleges áfa-szintek. Egy hasonló intézkedés adócsaláshoz vezet, s nem segíti a gazdasági ágazatokat. Nem ajánljuk, hogy egyes ágazatok vagy termékek áfáját csökkentse a kormány” – szögezte le Franks.

Gázáremelés várható jövőre

Amint arról több ízben is írtunk, a nemzetközi hitelezők a gázárak liberalizációját is feltételként szabták meg a készenléti hitelmegállapodások megkötésekor. Ennek kapcsán tegnap az IMF-delegáció vezetője azt mondta, hogy a lakossági fogyasztók számára az árak fokozatos emelését 2013-ban kezdik el, a célkitűzés pedig az, hogy azok szintje 2018-ra elérjék az európai uniós tagállamok átlagát. „Megállapodtunk az árkiigazítás következő időpontjában. Meghoztuk a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a legérzékenyebb fogyasztókat ne egyszerre terheljük meg, ezért kerül sor szakaszokban az áremelésre, ugyanakkor számukra más védelmi mechanizmusok is lesznek. Azt akarjuk, hogy a gázárak szintje megközelítse az európai átlagot, azonban nem fogja elérni az orosz importért fizetett árszintet” – ecsetelte Jeffrey Franks. Hozzátette: a munkaügyi minisztérium a közeljövőben fogja elkészíteni a legérzékenyebb fogyasztók fantomképét.

A Valutaalap a reformokat sürgeti

Akárcsak a korábbi romániai látogatások során, az IMF-képviselő ismételten azt szajkózta, hogy a kormánynak mindenképp folytatnia kell a különböző reformokat. Mint hangsúlyozta, a jelenlegi európai gazdasági helyzet, illetve a közelgő választások tükrében „létfontosságú”, hogy Románia tovább haladjon a reformok útján. Bírálta továbbá a hatóságokat amiért nem tették meg a korábban közösen megállapított lépéseket, nem neveztek ki magánmenedzsereket az állami vállalatok élére. Hozzátette: olyan eset is tudomására jutott, amikor valakit politikai kritériumok mentén próbáltak tisztséghez juttatni.

Franks: túl sok az adósság

Az állami vállalatokkal ugyanis továbbra is sok a gond a nemzetközi hitelezők szerint. Franks tegnap arról beszélt, hogy Románia valamennyi mennyiségi célkitűzést teljesített a mostani, szám szerint immár ötödik felülvizsgálatra, kivéve két, a kormányzati adósságállományra vonatkozó számadatot. Büszkén tette viszont hozzá, hogy a legutóbbi egyeztetésen a bukaresti illetékesekkel sikerült megállapodniuk a jövőbeni politikákat illetően.

„A kormányzati adósságok továbbra is nőttek, a kormány nem tartotta be a privatizációs menetrendet, több versenytárgyalás kudarcba fulladt egyébként megelőzhető gondok miatt” – sorolta a most tapasztalt rendellenességeket a szakember, aki szerint mindez arra utal, hogy Románia nem száz százalékban áll hozzá a strukturális reformok megvalósításához. Franks ugyanakkor azt mondja, hogy az adósságállomány növekedése annak is betudható, hogy idén választási év van, ami megnöveli a tőkekiadásokat.

A sokat bírált egészségügy kapcsán az IMF-képviselő úgy fogalmazott, hogy ebben az ágazatban a kereslet meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásokat. „Ahhoz, hogy a kiadásokat ellenőrzés alatt lehessen tartani, auditálni és folyamatosan ellenőrizni kell a kórházak költségvetését. A számlák értékének a kifizetése túl sokáig tart, ezt az uniós irányelveknek megfelelően csökkenteni kell” – tanácsolta Jeffrey Franks.

Ennél is nagyobbak viszont szerinte a gondok az állami vállalatoknál. Ezek szerinte azért nem hoznak elég profitot, mivel nagy a pazarlás, a korrupció, a nem hatékonyság, a politikai manipuláció mértéke.

Franks egyúttal emlékeztetett, hogy az illetékeseknek az idei év végéig hat nagy energetikai és szállítási cég részvénycsomagjait kell tőzsdére vinniük. Ezek a Hidroelectrica, a Nuclearelectrica, a Romgaz, a Transgaz, a Tarom, valamint a Román Vasúttársaság (CFR) áruszállító ágazata.

Az IMF igazgatótanácsa várhatóan június második felében hagyja jóvá a mostani látogatás alkalmából Románia által vállalt kötelezettségeket, és ebben az esetben újabb 475 millió euró hitelt bocsát az ország rendelkezésére az általa biztosított 3,5 milliárd euróból. Mint ismeretes, a bukaresti hatóságok 2011 tavaszán két éves időtartamú, több mint 5 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelmegállapodást kötöttek az IMF-fel és az Európai Unióval.