
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 23., 10:532010. augusztus 23., 10:53
A kormány által jóváhagyott intézkedések azonban nem csökkentették a béralapot, és ezeknek a vállalatoknak az év végéig előre jelzett személyzetszámát sem, tehát az egy alkalmazottra eső havi átlagbér ugyanaz maradt, mint amennyit az év elején jóváhagytak.
A legvastagabb borítékokat a Légiközlekedési Szolgáltatások Romániai Igazgatóságának (Romatsa) munkatársai vihetik haza, a cégnél az átlagfizetés ugyanis „potom” 13 739 lej. Valószínűleg nincsenek filléres gondjaik a Civil Repülést Felügyelő Hatóság, a Nuclearelectrica, a Tarom, a Hidroelectrica és a Transelectrica alkalmazottainak sem, mely vállalatoknál az átlagjövedelem 7318 és 4070 lej között változik.
Változatlan maradt az átlagbér a következő vállalatoknál is: Romavia (3717 lej), Romtehnica (3811 lej), Konstanca Kikötőinek Igazgatósága (3626 lej), Vasúti Aktívákat Kezelő Vállalat (3821 lej), Román Gépjármű-nyilvántartási Hivatal (3738 lej), a turceni-i, a rovinari-i és a craiova-i energetikai komplexumok (3610 lej és 3960 lej között), Romgaz (4044 lej), Országos Feketeszén Társaság (3004 lej) és az Országos Lignit Társaság (2812 lej). Ugyanaz a helyzet áll fenn az Állami Nyomdavállalat és a Román Lottótársaság esetében is, ahol a havi átlagbér 3379 lej, illetve 1910 lej maradt. Az igazgatók mandátumra kötött szerződései is változatlan szinten maradtak, 80 000 lej és 104 000 lej között. A felsorolt vállalatok között veszteségesek is vannak.
A közalkalmazottak béreinek csökkentésére vonatkozó törvény, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben, 25%-kal csökkentette a közszférában dolgozó alkalmazottak béreit, de az állami vállalatokra, amelyek saját bevételekre tesznek szert, ez az előírás nem érvényes. Júliusban a kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami vállalatok költségvetéseit, a bérek csökkentésének első lépéseként, kivéve azokat a cégeket, ahol már átszervezéseket hajtottak végre, mint például az állami vasúttársaság esetében.
A kormány képviselői hangsúlyozták, hogy egyes állami vállalatoknál a magas béreknek felső határt szabnak meg a közalkalmazottak bércsökkentési intézkedéseivel való szolidaritás jegyében.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.