
Mindössze annyit változtatott a kormány a pénteken közzétett, majd szombaton visszavont adóemelési terveken, hogy a dokumentum most már nem tartalmaz adóemelést az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalmúnál kisebb motorral felszerelt gépkocsik esetében, minden egyéb viszont maradt a pénzügyminisztérium eredeti elképzelései szerint – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafaxnak.
2014. július 17., 15:262014. július 17., 15:26
2014. július 17., 18:312014. július 17., 18:31
A hírügynökség úgy tudja, hogy a pénzügyi tárca elektronikus formátumban már el is juttatatta az adótörvénykönyv legújabb tervét a minisztereknek.
Amint arról beszámoltunk, a Mediafax jelezte elsőként péntek este, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. A dokumentumot azonban másnap Victor Ponta kérésére vissza is vonták a szaktárca honlapjáról, a kormányfő ugyanis további megbeszéléseket szeretett volna a témában. A kabinetnek a szerdai ülésen kellett volna áttekintenie a tervezett módosításokat, erre azonban nem került sor.
Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant, amennyiben megvalósulnak a kormány tervei, akkor az ingatlan értékének a 2 százalékát kell adóként befizetniük.
Befektetők a tervek visszavonásáról
A befektetők képviselői szerint komoly gyanút ébreszt a dokumentumok végső tartalmával kapcsolatban az a tény, hogy az üzleti szférával való egyeztetés nélkül, egy nap után visszavonták az adótörvénykönyv tervezett módosításait. „A Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) megkongatja a vészharangot a tervek visszavonása kapcsán” – áll a szervezet által csütörtökön kiadott közleményben. Mint leszögezik, a koalícióhoz csatlakozott szervezetek támogatják az adótörvénykönyv módosítását, azonban szerintük ezt átlátható és nyilvános módon kell megtenni.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. 1601 és 2000 köbcentiméter között 18-ről 30 lejre emelkedne a 200 köbcentiméterenként számolt adó, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont a jelenlegi 72 lejről 60 lejre csökkenne ez az érték, és az ennél erősebb járművek esetében is adócsökkenés várható.
Az eredeti elképzelés szerint a legrosszabbul az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsik tulajdonosai jártak volna, esetükben a jelenlegi 8 lejről 20 lejre nőtt volna a 200 köbcentiméterenként számolt adó.
A tervezet adóemelést helyezett kilátásba a teherautók, motorkerékpárok, motorcsónakok, illetev vízirobogók esetében is.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a pénzügyminisztérium kiszivárgott elképzelései szerint: ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke.
Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók. A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest. A dokumentum arra is kitért, hogy a „környék sajátos körülményei” függvényében lehet emelni az adót.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások után kiadott szándéknyilatkozatban a tavalyi év végén vállalta, hogy a magánszemélyek vagyonadójának a szintjét a helyi önkormányzatok saját hatáskörben növelhetik majd, annak érdekében, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az adósságok felhalmozódását, és a helyi szintű deficit kialakulását.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!