
Mindössze annyit változtatott a kormány a pénteken közzétett, majd szombaton visszavont adóemelési terveken, hogy a dokumentum most már nem tartalmaz adóemelést az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalmúnál kisebb motorral felszerelt gépkocsik esetében, minden egyéb viszont maradt a pénzügyminisztérium eredeti elképzelései szerint – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafaxnak.
2014. július 17., 15:262014. július 17., 15:26
2014. július 17., 18:312014. július 17., 18:31
A hírügynökség úgy tudja, hogy a pénzügyi tárca elektronikus formátumban már el is juttatatta az adótörvénykönyv legújabb tervét a minisztereknek.
Amint arról beszámoltunk, a Mediafax jelezte elsőként péntek este, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. A dokumentumot azonban másnap Victor Ponta kérésére vissza is vonták a szaktárca honlapjáról, a kormányfő ugyanis további megbeszéléseket szeretett volna a témában. A kabinetnek a szerdai ülésen kellett volna áttekintenie a tervezett módosításokat, erre azonban nem került sor.
Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant, amennyiben megvalósulnak a kormány tervei, akkor az ingatlan értékének a 2 százalékát kell adóként befizetniük.
Befektetők a tervek visszavonásáról
A befektetők képviselői szerint komoly gyanút ébreszt a dokumentumok végső tartalmával kapcsolatban az a tény, hogy az üzleti szférával való egyeztetés nélkül, egy nap után visszavonták az adótörvénykönyv tervezett módosításait. „A Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) megkongatja a vészharangot a tervek visszavonása kapcsán” – áll a szervezet által csütörtökön kiadott közleményben. Mint leszögezik, a koalícióhoz csatlakozott szervezetek támogatják az adótörvénykönyv módosítását, azonban szerintük ezt átlátható és nyilvános módon kell megtenni.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. 1601 és 2000 köbcentiméter között 18-ről 30 lejre emelkedne a 200 köbcentiméterenként számolt adó, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont a jelenlegi 72 lejről 60 lejre csökkenne ez az érték, és az ennél erősebb járművek esetében is adócsökkenés várható.
Az eredeti elképzelés szerint a legrosszabbul az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsik tulajdonosai jártak volna, esetükben a jelenlegi 8 lejről 20 lejre nőtt volna a 200 köbcentiméterenként számolt adó.
A tervezet adóemelést helyezett kilátásba a teherautók, motorkerékpárok, motorcsónakok, illetev vízirobogók esetében is.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a pénzügyminisztérium kiszivárgott elképzelései szerint: ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke.
Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók. A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest. A dokumentum arra is kitért, hogy a „környék sajátos körülményei” függvényében lehet emelni az adót.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások után kiadott szándéknyilatkozatban a tavalyi év végén vállalta, hogy a magánszemélyek vagyonadójának a szintjét a helyi önkormányzatok saját hatáskörben növelhetik majd, annak érdekében, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az adósságok felhalmozódását, és a helyi szintű deficit kialakulását.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!