
Mindössze annyit változtatott a kormány a pénteken közzétett, majd szombaton visszavont adóemelési terveken, hogy a dokumentum most már nem tartalmaz adóemelést az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalmúnál kisebb motorral felszerelt gépkocsik esetében, minden egyéb viszont maradt a pénzügyminisztérium eredeti elképzelései szerint – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafaxnak.
2014. július 17., 15:262014. július 17., 15:26
2014. július 17., 18:312014. július 17., 18:31
A hírügynökség úgy tudja, hogy a pénzügyi tárca elektronikus formátumban már el is juttatatta az adótörvénykönyv legújabb tervét a minisztereknek.
Amint arról beszámoltunk, a Mediafax jelezte elsőként péntek este, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. A dokumentumot azonban másnap Victor Ponta kérésére vissza is vonták a szaktárca honlapjáról, a kormányfő ugyanis további megbeszéléseket szeretett volna a témában. A kabinetnek a szerdai ülésen kellett volna áttekintenie a tervezett módosításokat, erre azonban nem került sor.
Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant, amennyiben megvalósulnak a kormány tervei, akkor az ingatlan értékének a 2 százalékát kell adóként befizetniük.
Befektetők a tervek visszavonásáról
A befektetők képviselői szerint komoly gyanút ébreszt a dokumentumok végső tartalmával kapcsolatban az a tény, hogy az üzleti szférával való egyeztetés nélkül, egy nap után visszavonták az adótörvénykönyv tervezett módosításait. „A Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) megkongatja a vészharangot a tervek visszavonása kapcsán” – áll a szervezet által csütörtökön kiadott közleményben. Mint leszögezik, a koalícióhoz csatlakozott szervezetek támogatják az adótörvénykönyv módosítását, azonban szerintük ezt átlátható és nyilvános módon kell megtenni.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. 1601 és 2000 köbcentiméter között 18-ről 30 lejre emelkedne a 200 köbcentiméterenként számolt adó, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont a jelenlegi 72 lejről 60 lejre csökkenne ez az érték, és az ennél erősebb járművek esetében is adócsökkenés várható.
Az eredeti elképzelés szerint a legrosszabbul az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsik tulajdonosai jártak volna, esetükben a jelenlegi 8 lejről 20 lejre nőtt volna a 200 köbcentiméterenként számolt adó.
A tervezet adóemelést helyezett kilátásba a teherautók, motorkerékpárok, motorcsónakok, illetev vízirobogók esetében is.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a pénzügyminisztérium kiszivárgott elképzelései szerint: ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke.
Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók. A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest. A dokumentum arra is kitért, hogy a „környék sajátos körülményei” függvényében lehet emelni az adót.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások után kiadott szándéknyilatkozatban a tavalyi év végén vállalta, hogy a magánszemélyek vagyonadójának a szintjét a helyi önkormányzatok saját hatáskörben növelhetik majd, annak érdekében, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az adósságok felhalmozódását, és a helyi szintű deficit kialakulását.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!