
Mindössze annyit változtatott a kormány a pénteken közzétett, majd szombaton visszavont adóemelési terveken, hogy a dokumentum most már nem tartalmaz adóemelést az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalmúnál kisebb motorral felszerelt gépkocsik esetében, minden egyéb viszont maradt a pénzügyminisztérium eredeti elképzelései szerint – nyilatkozták meg nem nevezett hivatalos források a Mediafaxnak.
2014. július 17., 15:262014. július 17., 15:26
2014. július 17., 18:312014. július 17., 18:31
A hírügynökség úgy tudja, hogy a pénzügyi tárca elektronikus formátumban már el is juttatatta az adótörvénykönyv legújabb tervét a minisztereknek.
Amint arról beszámoltunk, a Mediafax jelezte elsőként péntek este, hogy a pénzügyminisztérium a vagyonadóra vonatkozó előírások módosítását tervezi. A dokumentumot azonban másnap Victor Ponta kérésére vissza is vonták a szaktárca honlapjáról, a kormányfő ugyanis további megbeszéléseket szeretett volna a témában. A kabinetnek a szerdai ülésen kellett volna áttekintenie a tervezett módosításokat, erre azonban nem került sor.
Ha a hírügynökség értesülései igazak, akkor a módosítások nyomán más adókategóriába kerülnének például azok a magánszemélyek, akik nem lakhatási céllal adták bérbe a tulajdonukban levő ingatlant, amennyiben megvalósulnak a kormány tervei, akkor az ingatlan értékének a 2 százalékát kell adóként befizetniük.
Befektetők a tervek visszavonásáról
A befektetők képviselői szerint komoly gyanút ébreszt a dokumentumok végső tartalmával kapcsolatban az a tény, hogy az üzleti szférával való egyeztetés nélkül, egy nap után visszavonták az adótörvénykönyv tervezett módosításait. „A Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) megkongatja a vészharangot a tervek visszavonása kapcsán” – áll a szervezet által csütörtökön kiadott közleményben. Mint leszögezik, a koalícióhoz csatlakozott szervezetek támogatják az adótörvénykönyv módosítását, azonban szerintük ezt átlátható és nyilvános módon kell megtenni.
Számottevően nőne a motor hengerűrtalma függvényében a gépkocsikra kivetett adó is. 1601 és 2000 köbcentiméter között 18-ről 30 lejre emelkedne a 200 köbcentiméterenként számolt adó, 2001 és 2600 köbcentiméter között viszont a jelenlegi 72 lejről 60 lejre csökkenne ez az érték, és az ennél erősebb járművek esetében is adócsökkenés várható.
Az eredeti elképzelés szerint a legrosszabbul az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtalmú gépkocsik tulajdonosai jártak volna, esetükben a jelenlegi 8 lejről 20 lejre nőtt volna a 200 köbcentiméterenként számolt adó.
A tervezet adóemelést helyezett kilátásba a teherautók, motorkerékpárok, motorcsónakok, illetev vízirobogók esetében is.
A beltelkek után fizetendő adó is módosulhat a pénzügyminisztérium kiszivárgott elképzelései szerint: ennek értékét úgy kívánják módosítani, hogy összhangban legyen a település rangjával és telek helységen belüli elhelyezkedésével, itt a jelenlegi 10535 lej/hektárról akár a hektáronkénti 83 ezer lejt is elérheti az adó értéke.
Ugyanakkor a helyi adók és illetékek kiszámításában is változások várhatók. A jogszabálytervezet szerint a helyi önkormányzatok továbbra is háromévente egyszer indexálhatják az infláció függvényében a helyi adók és illetékek szintjét, amennyiben viszont a pénzügyminisztérium tervei bekerülnek az adótörvénykönyvbe, többé nem a kormány szabná ezt meg, hanem maguk a közgyűlések, amelyek ehhez a szinthez képest minden évben 50 százalékig terjedő mértékkel növelhetik az értéket a most hatályos 20 százalékhoz képest. A dokumentum arra is kitért, hogy a „környék sajátos körülményei” függvényében lehet emelni az adót.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Ponta-kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyalások után kiadott szándéknyilatkozatban a tavalyi év végén vállalta, hogy a magánszemélyek vagyonadójának a szintjét a helyi önkormányzatok saját hatáskörben növelhetik majd, annak érdekében, hogy ezáltal vissza lehessen szorítani az adósságok felhalmozódását, és a helyi szintű deficit kialakulását.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!