
Fotó: Agerpres
2010. január 08., 08:492010. január 08., 08:49
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy nem nőnek idén a nyugdíjak, miután csütörtökön az RMDSZ is bejelentette, hogy megszavazza a kormány által beterjesztett formában a 2010-es évi költségvetést, ami egyebek mellett a nyugdíjpont értékének befagyasztását is tartalmazza. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a kormány 732,8 lejes szinten tartaná az idei évre is a nyugdíjpont értékét.
Ez a gesztus az ellenzék nemtetszését váltotta ki, a parlament munkaügyi bizottságában pedig szociáldemokrata és nemzeti liberális szavazatokkal sikerült is kieszközölni szerdán egy olyan módosítást, miszerint a nyugdíjpont értéke 826,2 lejre nőhetne. A demokrata-liberálisokból, RMDSZ-esekből, illetve független honatyákból álló, a nemzeti kisebbségek képviselői által támogatott kormánynak azonban van akkora támogatottsága a parlamentben, hogy ez a módosító javaslat ne menjen át a végszavazáson.
Gondot jelentett viszont egy nappal korábban az, hogy az RMDSZ bejelentette, a szövetség politikusai is irreálisnak tartják a nyugdíjpont értékének az átlagbér 45 százalékára történő emelését, viszont nem támogatják a nyugdíjak befagyasztását, így csakis akkor szavazzák meg a büdzsét, ha a nyugdíjpont értékét legalább az inflációs rátával indexálják.
| Különadót róna ki a jelentős vagyonnal rendelkező polgárokra Sebastian Vlădescu. A pénzügyminiszter csütörtökön helyezte ezt kilátásba, azonban leszögezte, a vagyonadó kivetése nagyon sok akadályba ütközik, mivel nagyon sok olyan személy él az országban, akik papíron ugyan ingatlantulajdonosok, ám megélhetési nehézségekkel kell nap mint nap megküzdeniük. Vlădescu ugyanakkor a legnagyobb vagyonok megadózásáról is beszélt, hangoztatva, hogy ez bevett gyakorlat már több fejlett országban. Példaként Franciaországot említette, ahol egyfajta szolidaritási adót kell fizetniük azon polgároknak, akiknek vagyona meghaladja a 790 ezer eurót. |
Sebastian Vlădescu azonban csütörtökön is egyértelműen leszögezte, a rendelkezésre álló pénzösszegek semmiképpen sem teszik lehetővé a nyugdíjak emelését, amennyiben pedig a parlament mégis elfogadná az erre irányuló módosító javaslatot, akkor ő kénytelen lesz lemondani pénzügyminiszteri tisztségéről. „Nem maradhatok a pénzügyi tárca élén, ha a költségvetést a gazdasági állapotokat figyelmen kívül hagyó javaslatokkal borítjuk fel. Ha két-három százalékkal nagyobb lenne a büdzsé, az egészségügynek és oktatásnak is juttatnánk” – nyilatkozta.
A tárcavezető kiemelte: 2007-től kezdve ellenezte a nyugdíjemelést, mivel az nagy veszélyeket rejt.
| Egyenlő bánásmódot kérnek a szakszervezetek a minimálbér tekintetében. A magánszférában tevékenykedő alkalmazottakat tömörítő érdekvédelmi szervezetek azt nehezményezik, hogy miközben a kormány 705 lejre emelte a közszférában a garantált minimálbér értékét, addig a magánszektorban a tavalyi 600 lejes szintre fagyasztotta be azt. A CNSLR Frăţia szakszervezeti tömbhöz csatlakozott, faipari, autógyártói, üveg- és kerámiafeldolgozói, kereskedelmi, építkezési, illetve turisztikai szakszervezetek csütörtökön az államfőhöz, a miniszterelnökhöz, a munkaügyi tárcavezetőhöz, valamint a parlamenthez intézett levélben adtak hangot elégedetlenségüknek, s kérték a probléma mielőbbi orvoslását. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a korábbi Boc-kabinetnek sikerült megállapodásra jutnia a szakszervezetek képviselőivel a minimálbér emeléséről, azonban a munkáltatói szövetségek a jelenlegi gazdasági helyzetre hivatkozva ellenezték ezt a lépést. Végül a kormány által kidolgozott, jelenleg parlamenti vita tárgyát képező büdzsétervezet a magánszektor számára 600 lejes legalacsonyabb minimálbérrel számol. |
„Amennyiben a parlament elfogadja a nyugdíjemelést és az egészségügyi biztosítás összegének tízszázalékos csökkenését, keressenek más pénzügyminisztert, aki ezt véghez is tudja vinni” – szögezte le Vlădescu.
Úgy tűnik azonban, hogy a demokrata-liberálisok és az RMDSZ képviselőinek csütörtöki egyeztetésén elhárult az utolsó akadály a nyugdíjbefagyasztást is tartalmazó költségvetés elfogadása elől. Kelemen Hunor művelődési miniszter, az RMDSZ ügyvezető elnöke a tárgyalásokat követően ugyanis bejelentette: az ülésen arra a következtetésre jutottak, hogy valóban nincs amiből finanszírozni a nyugdíjpont értékének emelését.
„A nyugdíjpont értéke azon a szinten marad, ahogy a költségvetés-tervezet előirányozza. Mindenki elégedetlen. Sem az RMDSZ, sem a PDL honatyái nem elégedettek, de ebben a pillanatban nincs amiből finanszírozzunk egy nagyobb értékű nyugdíjpontot. Egyszerűen lehetetlen. Csak akkor tudnánk megtenni, ha növelnénk a költségvetési hiányt, ami pedig újabb hitelek igénylését vonná maga után” – részletezte Kelemen Hunor.
| A 2010-es évi költségvetés mintegy 100 ezer közalkalmazott elbocsátásával számol – jelentette ki csütörtökön Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter. Szerinte a gazdaságot inkább ilyen népszerűtlen cselekedetekkel kell megpróbálni helyreállítani, mintsem az egekig ugorjon az infláció mértéke. „Ha nem hozzuk meg a szükséges intézkedéseket, akkor a gazdaság kiigazítja magát. Nem szeretném, ha ez a kiigazítás az infláción keresztül történne meg. Inkább választom az olyan népszerűtlen intézkedéseket, mint a fizetések befagyasztása vagy a közalkalmazotti elbocsátások” – részletezte a pénzügyi tárcavezető. |
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.