2012. szeptember 17., 08:272012. szeptember 17., 08:27
Az alacsonyabb jövedelmi szintekről induló Lengyelországban és Magyarországon 2030 körül érheti el a fejenkénti GDP-érték az EU-átlag 80 százalékát, 2050-re pedig 90 százalékig emelkedik tovább. A GS szakértői is elismerték ugyanakkor, hogy erre a hosszú távú konvergencia-forgatókönyvre jelentős kockázatot jelent az euróövezeti gazdaság esetleg hosszan elhúzódó lanyha teljesítménye. A cég londoni elemzői ezzel kapcsolatos becslésükben közölték, hogy számítási módszerük szerint a külkereskedelmi részesedéssel súlyozva számolt euróövezeti kereslet minden 1 százalékpontnyi csökkenése hozzávetőleg 0,7 százalékpontot von le Magyarország és Csehország éves GDP-növekedési ütemeiből. Lengyelországban, ahol a nagy belső piac védelmet nyújt a külső keresleti sokkokkal szemben, ez a negatív hatás kisebb, 0,5 százalékpont körüli GDP-mínuszt jelent.
A ház szerint az anticiklikus gazdaságpolitikai válaszlépésekhez szükséges költségvetési mozgástér hiánya – amely az egész térségre jellemző –, valamint a három ország magánszektoraiban zajló, de különösen Magyarországra jellemző mérlegalkalmazkodási folyamat is befolyásolja a GS által a hármakra kidolgozott előrejelzéseket. A cég londoni elemzői szerint a cseh gazdaságban a jelenlegi visszaesési ciklus 2012 első felében elérhette mélypontját, 2012 második és 2013 első felében előbb stabilizáció, majd mérsékelt ütemű kilábalás várható.
Csehországban az idei év egészében átlagosan 0,2 százalékos GDP-visszaesést, jövőre pedig 1,7 százalékos növekedést várnak, hangsúlyozva, hogy a 2013-ra jósolt fellendülés üteme is jóval elmarad a pénzügyi válság előtti, 3,25 százalék körüli éves cseh növekedési átlagtól. Magyarországon a cég elemzői 1,0 százalékos idei, egész éves GDP-csökkenést, jövőre 1,2 százalék körüli növekedést várnak, kiemelve azt a véleményüket, hogy a csehországinál gyengébb teljesítményt egyebek mellett a devizaalapú hitelek előtörlesztésének fogyasztáskorlátozó hatása magyarázza, emellett növekedési kockázatot jelent a beruházások visszaesése is.
Lengyelországban a Goldman Sachs londoni közgazdászai a tavalyi 4,3 százalékos növekedés után az idén 2,8 százalékos, jövőre pedig már csak 2,4 százalékos GDP-pluszt jósoltak pénteki előrejelzésükben. Az idei egész éves magyar receszszió most már konszenzusos előrejelzés a City elemzői közösségében, és a jövő évi magyar növekedésre adott londoni prognózisok is rendre borúlátóbbak a Goldman Sachs pénteken ismertetett új becslésénél.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely júliusban tette közzé a működési területére kidolgozott legújabb előrejelzését, 2012 egészére 1,3 százalékos magyar GDP-csökkenést jósolt. Előző, májusi átfogó térségi jelentésében az EBRD még 1,0 százalékos idei magyarországi gazdasági visszaesést valószínűsített.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.