
Fotó: Mediafax
2007. november 28., 00:002007. november 28., 00:00
Milliárdosok klubja
A tavaly még „alig” 800 millió dolláros vagyonnal rendelkezõ Dinu Patriciu (képünkön) vagyona egyetlen év alatt 3,1-3,3 milliárdra ugrott: sikere titka a Rompetrol eladása. Harmadik helyrõl ugrott a másodikra Gigi Becali futballmágnás: vagyona egyetlen év alatt megháromszorozódott, elérve a 2,8-3 milliárd dollárt. Ion Þiriac sem ült tétlenül: 1,5 milliárdról 2,2-2,4 milliárdra duzzasztotta vagyonát, igaz, a tavalyi második helyrõl így is a harmadikra csúszott le. Megtartotta 2006-os negyedik helyezését Sorin Ovidiu Vântu, akinek vagyona jelentõsen, 850-900 millió dollárról 2,1-2,3 milliárdra bõvült. Egy helyezéssel léptek elõ a ranglétrán a nagyváradi Micula-fivérek, akiknek vagyonát 1,9-2,1 milliárd dollárra becsülték idén a Capital szakemberei. Õket a Pãunescu család (1,6-1,8 milliárd dollár), a tavaly még leggazdagabbnak ítélt románnak kikiáltott Iosif Constantin Drãgan (1,5-1,6 milliárd dollár), Ioan Niculae (1,4-1,6 milliárd dollár), Teszári Zoltán (1,2 milliárd dollár) és a Voiculescu család (0,9-1 milliárd dollár) követi.
Teszári maradt a leggazdagabb magyar
Akárcsak tavaly, tizenkét romániai magyar vállalkozó is felkerült a Capital 300-as toplistájára. A 2006-os rangsoroláshoz hasonlóan a nagyváradi székhelyû RCS&RDS telekommunikációs vállalat tulajdonosa, Teszári Zoltán bizonyult a leggazdagabb romániai magyarnak: egyetlen év alatt sikerült közel egymilliárd dollárral gyarapítania tavaly még 220-230 millió dolláros vagyonát. Teszári leginkább annak köszönheti hirtelen vagyongyarapodását, hogy bejelentette: jegyeztetni szándékszik vállalkozását a londoni tõzsdén. Amint arról már lapunkban beszámoltunk, tizenöt évvel ezelõtt, alig húszévesen Teszári fagylaltos bódét kezdett mûködtetni Nagyváradon, majd fagylaltpor- és ostyagyártással próbálkozott, ám hamarosan ráébredt, hogy a kábeltévé-hálózat kiépítése jövedelmezõbb lehet. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevû cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot.
Miközben 2005-ben a nyolcadik, 2006-ban a negyedik helyen álltak a romániai magyar vállalkozók rangsorában, idén a másodikra futott be Fodor Zsolt és felesége, Silvia, a kolozsvári székhelyû Euro GSM tulajdonosai, akiknek vagyona a tavalyi 45-50 millió dollárról 120 millióra nõtt. Sikerük titka – a capitalosok szerint –, hogy piacra dobták az Euro GSM franchise-ot, azaz az igénylõknek segítenek a bolt megnyitásában, tanácsokat adnak, és tréningeket szerveznek. A harmadik helyre sorolt Mudura Sándor vagyona is jelentõsen gyarapodott, eléri a 100 millió dollárt. A nagyváradi üzletember a Lotus Plázát mûködtetõ Plaza Invest vállalat többségi tulajdonosa.
Székelyföldi milliomosok
Annak ellenére, hogy vagyona 53-54 millióról 81 millióra bõvült, lecsúszott a pódiumról Verestóy Attila üzletember. Az udvarhelyszéki RMDSZ-es szenátor közölte, a 2006-os évet a beruházásokra és tõkeemelésre szánta. Eladta Hungastro-részvényeit, a befolyt összeget pedig a tulajdonában levõ cégek tõkeemelésére fordította, és folytatta ingatlanpiaci, tõzsdei és befektetési alapi beruházásait. 60 millió dollár maradt a kolozsvári Urasi Béla vagyona, miközben a szintén kincses városi Pászkány Árpád üzletember vagyona 35-40 millióról 50-55 millióra bõvült. A következõ három helyen háztartási gépek forgalmazásával foglalkozó kézdivásárhelyiek tudják magukénak. A Cosmo üzletláncot mûködtetõ Primex cég tulajdonosa, Bába György 42-46 millió dolláros vagyonnal rendelkezik, a tavalyi 38-39 millióhoz képest. Eközben a Domo üzletláncot együtt útnak indító Szarvadi Lóránd és Hegedûs Ferenc vagyona a 2006-os szinten maradt. Szarvadinak és feleségének, Zsuzsannának 40, míg Hegedûsnek 32 millió dollárja van.
László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllõ szálloda tulajdonosának a tavalyi 20–21 millió dollárról 31 millió dollárra gyarapodott vagyona, miközben a csíkszeredai Kurkó János Györgynek változatlanul 23 millió dollár maradt. Szintén a tavalyi szinten maradt Kovács Zoltán temesvári üzletember különbözõ sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég mûködtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett 19-20 millió dolláros vagyona.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.