Archív felvétel
Fotó: Gov.ro
A bukaresti kormány már a szerdai ülésén elfogadhatja azt a jogszabályjavaslatot, ami megtiltja azt, hogy a közszférában dolgozók egy időben nyugdíjat és fizetést is kapjanak, és lehetővé teszi egyúttal, hogy 70 éves koráig dolgozhasson az, aki nem szeretne 65 éves korában nyugdíjba menni.
2021. június 09., 12:052021. június 09., 12:05
2021. június 09., 12:252021. június 09., 12:25
„Szem előtt tartva a költségvetési megszorításokat és a személyzettel járó költségvetési kiadások csökkentését, a törvénytervezet javaslatot tesz a fizetés és a nyugdíj halmozásáról szóló jogszabály módosítására, és megadja a lehetőséget a közalkalmazottnak, hogy válasszanak a fizetés és a nyugdíj között. Ezért a közszférában a tevékenység folytatása a nyugdíj folyósításának a felfüggesztésével jár” – áll a kormány asztalán levő törvénytervezetben.
A tervezet szerint ugyanis azok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, de még szeretnének dolgozni, kérhetik, hogy dolgozhassanak, amíg elérik a 70 éves kort.
Azoknak, akik ezután érik el a törvényes nyugdíjkorhatárt, a munka folytatásáról szóló kérést a törvényes nyugdíjkorhatár betöltése előtt legalább 30 nappal iktatniuk kell. A „hosszabbítás” ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 70 éves korukig kötelesek dolgozni, menet közben bármikor nyugdíjba mehetnek, ehhez 60 nappal a nyugdíjazás időpontja előtt kérést kell benyújtaniuk munkáltatójukhoz.
A dokumentum szerint a nyugdíjkorhatár megemelése opcionális lesz. Emellett új indexálási rendszert dolgoznak ki az időskori juttatás megemelésére, és módosítják az előrehozott nyugdíjazás feltételeit is. Az új nyugdíjtörvény a korábbi bejelentések értelmében 2023-tól léphet hatályba.
Azért nem méltányos a nyugdíjrendszer, mert a juttatásra politikai eszközként tekintettek Romániában – vallja Raluca Turcan munkaügyi miniszter, aki szerint a készülő nyugdíjtörvény a méltánytalanságok felszámolására és kiszámíthatóságára törekszik.
Legalább az inflációs rátával kiigazítják jövőre a nyugdíjak összegét – ígéri Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, 2022-ben még a jelenlegi nyugdíjtörvény lesz hatályban, az új jogszabályi keretet jövő év végére fogadhatják el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!