
Raluca Turcan munkaügyi miniszter a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak közötti különbség csökkentését ígéri
Fotó: Haáz Vince
Azért nem méltányos a nyugdíjrendszer, mert az időskori juttatásra politikai eszközként tekintettek Romániában – vallja Raluca Turcan munkaügyi miniszter, aki szerint a készülő nyugdíjtörvény a méltánytalanságok felszámolására és a rendszer kiszámíthatóságára törekszik.
2021. június 08., 12:122021. június 08., 12:12
2021. június 08., 12:212021. június 08., 12:21
„A nyugdíjak kiszámításánál egy olyan képletet akarunk azonosítani, amely figyelembe veszi a szolgálati idő idejére az összes hozzájárulást. Így
– magyarázta az elképzelést a B1 Tv hétfő esti műsorában a munkaügyi tárca vezetője, jelezve egyúttal, cél emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatósága.
Ami pedig a kiszámíthatóságot illeti, ennek elmondása szerint szintén a nyugdíjak összegének kiszámításakor alkalmazott képlet a kulcsa.
– húzta alá Raluca Turcan. Leszögezte: kiszámíthatóságra van szükség.

A nyugdíjkorhatár fokozatos kiegyenlítését helyezte kilátásba Raluca Turcan munkaügyi miniszter, elmondása szerint a kormány tervei szerint a jövőben a nőknek és a férfiaknak is 65 éves korukig kellene dolgozniuk.
„Miért van az, hogy valamennyi európai uniós tagállamban minimum 20–30 évre, de akár 50 évre kiszámíthatóság van a nyugdíjak terén? Nálunk, mint mondtam, a nyugdíjakra sajnos politikai eszközként tekintettek. A politikusok, főként választások előtt, azon törték a fejüket, hogyan lehetne több voksot szerezni az ország egyik vagy másik sarkában, és akkor még a különleges nyugdíjazási feltételekkel is előrukkoltak, így vannak az országnak olyan vidékei, ahol más feltételek mellett lehet nyugdíjba menni” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szintén egy hétfő esti televíziós interjúban beszélt arról, hogy még nem született egyezség a kormánykoalícióban a nyugdíjakat illetően.
– jelentette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke a koalíció ülése után. Kérdésre válaszolva Orban kifejtette, hogy a polgármesterek különleges nyugdíjáról sem esett szó, amelyek jelenleg amúgy sem kerülnek kifizetésre.

2022-ben fogadja el a kormány és a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely 2023-tól lép majd hatályba – jelentette ki csütörtökön Florin Cîţu kormányfő, hozzátéve, hogy az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet már jövő héten szeretnék jóváhagyatni.
„Meg kell vizsgálni figyelmesen az eddig kiadott alkotmánybírósági határozatokat a különböző kategóriák különleges nyugdíjára vonatkozóan, és úgy kell módosítani a törvényeket, hogy azok alkotmányossági szempontból ne legyenek megtámadhatók” – idézte a PNL elnökét az Agerpres hírügynökség.

Legalább az inflációs rátával kiigazítják jövőre a nyugdíjak összegét – ígéri Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, 2022-ben még a jelenlegi nyugdíjtörvény lesz hatályban, az új jogszabályi keretet jövő év végére fogadhatják el.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!